Várhatóan a későbbi években már csak nagyobb verseny árán lehet majd bejutni a mesterképzésekre, ugyanis a kétciklusú képzés első ciklusában, az alapképzésen végzettek nagy számban lépnek ki 2009-ben - közölte Nagy Gabriella, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. munkatársa.

A kétszintű bolognai képzés lényege, hogy a hallgatók előbb - szakterülettől függően, hattól nyolc félévig - alapképzésre járnak, melynek végén egy alap-, úgynevezett bachelor fokozatot szereznek. Ezzel azonnal munkába állhatnak, de - akár rögtön, akár később - tovább is tanulhatnak, a második ciklusban másfél-két év alatt mesterdiplomát, úgynevezett mesterfokozatot szerezhetnek. A korábbi főiskolai szintű végzettség alapfokozatnak, az egyetemi szintű pedig mesterfokozatnak felel meg.

A bolognai rendszerre való átállás átmeneti helyzetet teremtett: a mesterszakok idén már nagy számban elindultak - a jelentkezők 615 lehetőség között kereshetik meg a számukra legmegfelelőbbet -, s jövőre valószínűleg még több szak közül lehet majd válogatni.

Mesterképzésre a felsőoktatásról szóló törvény szerint az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget, vagy ezzel egyenértékű főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett. A mesterképzésekre egyetemi végzettséggel, illetve mesterfokozattal is lehet jelentkezni.

A mesterképzésre jelentkezők rangsorolása nem központi feltételek alapján, hanem a felsőoktatási intézmények által történik. A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg - ezek megtalálhatók a felvételi tájékoztatóban, egyetemek, főiskolák menüpontjában, illetve a felsőoktatási intézmények honlapján. A felvétel feltételeinek meghatározásakor a felsőoktatási intézmény azonos felvételi követelményeket köteles alkalmazni, függetlenül attól, hogy a jelentkező hol szerezte korábbi oklevelét.