Az utóbbi évek jogszabályváltozásai egyre hatékonyabb munkaügyi ellenőrzést tettek lehetővé, arra ösztönözve a munkaerőt kölcsönbe adó és kölcsönbe vevő vállalkozásokat, hogy eredeti célja szerint használják ezt a foglalkoztatási formát - mondta Dudás Katalin, az ELTE ÁJK munkajogi tanszékének tanára egy szakmai konferencián.  

A kölcsönzést csak regisztrált cégek végezhetik jogszerűen, illetve olyan munkavállalókat kölcsönözhetnek, akikkel munkaszerződést kötöttek, akik foglalkoztatását hivatalosan bejelentették. Csak ezekkel a feltételekkel jogszerű a kölcsönzés - tette hozzá.

A szabályok kijátszhatók úgy is, hogy a munkaerő átengedését cégek közötti vállalkozói szerződéssel leplezik.

Dudás Katalin példaként hozott fel egy olyan esetet, amikor a gyümölcsválogatással, csomagolással foglalkozó cég papíron arra szerződött egy másik vállalkozással, hogy annak dolgozói a rendelkezésükre bocsátott telephelyen, eszközökkel hetente milyen mennyiségű árut válogatnak, csomagolnak. Ugyanakkor valójában munkaerő-átengedésről volt szó, mert a vendégdolgozók az állandó munkásokkal együtt válogattak, csomagoltak a szalagnál, a telephelyet üzemeletető cég vezetőinek utasításai alapján.

Vannak, akik egy közvetítő személyt is küldenek a vendégdolgozókkal, aki közvetlenül utasításokat ad számukra. A legfelsőbb bíróság viszont egy ilyen üggyel foglalkozó perben kimondta, hogy a közvetítő nem önállóan adta ki az utasításokat, nem önállóan irányította a vendégdolgozókat, hanem csak az eredeti telephely vezetőinek utasításait közvetítette.