A jelenlegi szabályozás szerint a munkavállaló a munkaügyi per megindulásakor tárgyi költségmentességet élvez, azaz sem illetéket, sem a várhatóan felmerülő költségeket nem kell előzetesen lerónia az állam számára, és a per lezárultakor is csupán az ellenérdekű félnél közvetlenül felmerült költségeket, így például ügyvédi munkadíjat kell megfizetni abban az esetben, ha elvesztette a pert - mondta  Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke.

A jövő szerdától induló eljárásokban érvényes szabályok szerint ha a munkavállaló pervesztes lesz, nemcsak az ellenérdekű félnek, de az államnak is kell fizetni például illetéket, ami a pertárgy értékének hat százaléka. Az új szabályozásban már csak a társadalombiztosítási - egészségbiztosítási, illetve nyugdíjjellegű ellátással kapcsolatos - perek lesznek tárgyi költségmentesek.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróságon ma már nem ritkák a több tízmilliós munkavállalói követelések, de jelenleg folyamatban van egy olyan eljárás is, amelyben két személy megközelítőleg milliárdos összeg miatt indított pert - mondta Handó Tünde.

A jogszabályváltozások következménye az is, hogy míg korábban a bíró rendelhetett ki pártfogó ügyvédet az erre rászoruló munkavállalónak, addig január elsejétől az illetékes igazságügyi hivataloknál lévő jogi segítségnyújtó szolgálaton keresztül lehet pártfogó ügyvédet kérni. Az elnök szerint megeshet, hogy a jogszabályváltozás nyomán éppen a legrászorultabb, legkiszolgáltatottabb munkavállalók maradnak jogi segítség nélkül.

Az elnök elmondta, hogy a bíró rendkívül szűk körben, nagyon szigorú szabályok szerint ezután is engedélyezhet a pereskedő munkavállalónak személyes költségmentességet, ám ennek feltétele például, hogy a peres fél rendszeres szociális segélyben részesüljön, illetve hogy jövedelme a vele együtt élő házastársával együtt se haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, ami idén 28500 forint, és vagyona se legyen.

Németországban hozzávetőleg ötször annyian fordulnak munkaügyi bírósághoz, mint Magyarországon, 2004-ben például ezer munkavállalóból 20 indított munkaügyi pert Németországban, Magyarországon viszont csak négy.

A Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz évente átlagosan mintegy hatezer ügy érkezik, amit összesen alig több mint 20 bíró intéz, tehát egy bíró egyszerre mintegy két és félszáz ügyet intéz.