Csizmár Gábor elmondta, előrelépésnek bizonyult, hogy a portugál EU-elnökség javaslatára a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos irányelvtervezetet együtt tárgyalták a munkaidőre vonatkozóval. Ez lehetőséget adott arra, hogy a kettő közül valamelyik tervezet esetében merevebb álláspontot képviselő tagországok kompromisszumkészebbek legyenek - tette hozzá.

Az elnöklő José António Vieira da Silva portugál miniszter a vita elnapolása ellenére úgy vélekedett, jövőre megállapodás születhet a több éve tárgyalt jogszabályokról. Vladimír Spidla, az Európai Bizottság munkaügyi felelőse viszont borúlátásának adott hangot az újabb halasztás miatt, és a vita egy pontján a két tervezet visszavonásával is fenyegetőzött.

A tagországok harmadik éve küzdenek a munkaidő-irányelv felülvizsgálatával és korszerűsítésével, amelynek keretében az EU egyebek között 48 órában maximálná a heti munkaidőt, minimálisra csökkentené az ez alóli kivételek számát, illetve a kivételeket idővel teljesen megszüntetné. Értesülések szerint elsősorban Nagy-Britannia és Málta ragaszkodik ahhoz, hogy bizonyos kivételek tartósan megmaradjanak.

A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó irányelv fő célja az ebben érintett alkalmazottak védelmének javítása. Ezzel a tervezettel több mint három éve nem jutnak révbe a tagállamok, a fő kerékkötők közé tartozik Nagy-Britannia, Németország és Lengyelország.

A magyar álláspontról Csizmár Gábor elmondta: Magyarország a kompromisszum segítői, építői közé tartozik. Budapest csak a két szélső esetet, a kivételezések azonnali megszűnését, illetve "örök életűvé" tételét nem tudja elfogadni.

Külön napirendi pont keretében foglalkozott a miniszteri tanács a kiegészítő nyugdíjak hordozhatóságával kapcsolatos irányelvvel is. A magyar miniszter meglátása szerint nagyon közel kerültek a megállapodáshoz, amelyet hamarosan el is érhetnek.

Csizmár Gábor jelezte azt is, hogy Magyarországon a kiegészítő nyugdíj intézménye még csak most van kialakulóban, ezért hazánk részéről nincs akadálya a kompromisszum elfogadásának.