2007. július. 25. 14:30 MTI Utolsó frissítés: 2007. július. 25. 14:29 Karrier

A német szakszervezetek ellenzik a munkaerő-piaci nyitást

A német szakszervezeti szövetség (DGB) hevesen ellenzi, hogy Németország idő előtt megnyissa munkaerőpiacát az új uniós tagállamokból érkező dolgozók előtt.

URLguru

További hasznos weblapokat szeretne a témában? Esetleg Ön osztana meg másokkal érdekes linkeket? Kattintson az URLguru.hu oldalra!

A DGB igazgatósági tagja, Annelie Buntenbach a Neue Osnabrücker Zeitung szerdai számában azt nyilatkozta, hogy a nyitás "beláthatatlan mértékű bérdömpinggel" fenyeget.

A német kormány keddi nyilatkozat szerint az új uniós tagállamokból, köztük a Magyarországról érkező dolgozók németországi munkavállalásának megkönnyítését fontolgatja.

Az érvényben lévő korlátozások tervezettnél korábbi feloldásának lehetőségére Gerd Andres, a munkaügyi minisztérium államtitkára utalt. Andres szerint elképzelhető, hogy az egyebek között Magyarországgal szemben is érvényben lévő korlátozásokat már 2009 előtt hatályon kívül helyezik. Indoklásul a szakemberhiányra utalt.

Németország a 2004. májusi uniós bővítéskor hét év átmeneti időszakot kért és kapott munkapiacának védelmére. Az átmeneti időszakon belül kétszeri felülvizsgálat lehetséges, és a korlátozások legkésőbb 2011-ig lehetnek érvényben. Az előző, szociáldemokrata-zöld kormány úgy döntött, hogy a korlátozásokat legalább 2009. április 30-ig érvényben tartja.

A szakszervezeti vezető szerint csak akkor szabad lazítani a korlátozásokon, ha "a németországi munkaerőpiac tökéletes védelemben részesül a bérdömpinggel szemben". Ehhez pedig az szükséges, hogy a külföldi munkavállalókra is ugyanazok a feltételek vonatkozzanak, mint a belföldiekre, beleértve a minimálbért is, ami a szakszervezetek szerint nem lehet kevesebb 7,50 eurónál óránként.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.