Az EU-tagországoknak tavaly kellett felülvizsgálniuk három évvel ezelőtti döntésüket arról, hogy beengedik-e a kelet-európai - benne a magyar - munkaerőt. Az EU-csatlakozási szerződés átmeneti időszakot tett lehetővé a régi tagországoknak e tekintetben.

2004-ban csupán három EU-ország, Nagy-Britannia, Írország és Svédország nyitotta meg kapuit, tavaly azonban számos más régebbi tagország csatlakozott hozzájuk. Hollandia is akkor döntött úgy, hogy ez év elejétől fokozatosan megnyitja piacát - e határozat végrehajtása kezdődik most el. A döntés az idén csatlakozott Bulgáriára és Romániára nem vonatkozik.

Az azóta lemondott holland kabinet tavaly a munkahelyek növekedésével, illetve bizonyos ágazatok munkaerőhiányával indokolta döntését. Jelezték ugyanakkor azt is, hogy a szociális minimumszabályok betartását továbbra is megkövetelik, illetve rendelkezéseket léptetnek életbe arra, hogy a kívülről érkezőknek ne legyen tisztességtelen előnyük a helyi munkavállalókkal szemben. Mindez azt jelenti, hogy adminisztratív úton még mindig lehetséges a munkavállalók közti szelektálás.

Hollandiában korábban külön engedély kellett az új tagországok állampolgárainak a munkavállaláshoz, mostantól ez megszűnik. Büntetni fogják viszont azokat a cégeket, amelyek meghatározott minimálbér alatt alkalmaznak munkavállalókat. Azokban az ágazatokban, ahol nagyobb létszámban várható keleti munkaerő, mint az építőipar és a mezőgazdaság, a holland szociális partnerek külön megállapodásokat kötöttek.

Az uniós csatlakozási szerződések értelmében a korlátozások tavaly három évig voltak megújíthatók (sőt esetleg még újabb két évre kitolhatók, ha súlyos piaczavar mutatkozik valamely tagállamban). Minden EU-tagállam maga dönthette el, hogy meghosszabbítja-e a kezdeti rendet, de egyértelmű további korlátozás mellett csak néhány uniós tagország foglalt állást.