Regionális munkaügyi rendszer
Régiónként három szintű munkaügyi intézményrendszerrel találkozhatnak az ügyfelek, egy-egy regionális központhoz három-négy regionális kirendeltség tartozik.
A korábbi 20 megyei - fővárosi - munkaügyi központ helyett 24 regionális kirendeltség fogja össze, intézi a régió könyvelési, pénzügyi, adminisztrációs feladatait, irányítja az ügyfélszolgálatok szakmai munkáját. A korábbi 174 helyi munkaügyi kirendeltség ügyfélszolgálatként működik tovább. A cél, hogy valamennyi kistérségben elérhessenek egy-egy ilyen ügyfélszolgálatot az álláskeresők, a munkáltatók - tájékoztatott Pirisi Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója.
A munkaügyi intézményrendszer korábban is foglalkozott rehabilitációs feladatokkal, most a regionális központok, a regionális kirendeltségek és a helyi ügyfélszolgálatok egyik alapfeladata lesz a szociális és rehabilitációs ügyek intézése is.
A megyei munkaügyi tanácsok is megszűntek, helyettük regionális szintű munkaügyi tanácsok alakulnak a napokban. Újdonság, hogy az önkormányzati oldalon egy-egy személyt a regionális területfejlesztési tanácsok delegálnak.
A főigazgató elmondta: az országos szakmai irányító intézmény, új nevén a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal egyik alapfeladata szintén a szociális és rehabilitációs tevékenység. Ennek érdekében egy új főigazgatóságot hoztak létre az intézménynél.
Régebben valamennyi helyi munkaügyi kirendeltség foglalkozott az adott körzet álláskeresőinek fizetett járadékok, támogatások jóváhagyásával, könyvelésével, az egyéb adminisztratív ügyekkel. Most régiónként a 3-4 regionális kirendeltség foglalkozik ezekkel a feladatokkal.
Az eddigi húsz - fővárosi, megyei - munkaügyi központ helyett a hét regionális központ fogja össze a régiók munkaügyi, szociális és rehabilitációs feladatait, irányítja a regionális kirendeltségek és helyi ügyfélszolgálatok szakmai munkáját.
Az új regionális központok a következők: a Fővárosi Munkaügyi Központ és a Pest Megyei Munkaügyi Központ jogutódja a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ.
A Fejér-, a Komárom-Esztergom és a Veszprém Megyei Munkaügyi Központ jogutódja a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ.
A Győr-Moson-Sopron, a Vas és a Zala Megyei Munkaügyi Központ jogutódja a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ.
A Baranya-, a Somogy- és a Tolna Megyei Munkaügyi Központ jogutódja a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ.
A Borsod-Abaúj-Zemplén-, a Heves- és a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ jogutódja az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ.
A Hajdú-Bihar-, a Szabolcs-Szatmár-Bereg- és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ jogutódja az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ.
A Bács-Kiskun, a Békés és a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ jogutódja a Dél-alföldi Regionális munkaügyi Központ.