A felmérés eredményei azt is mutatják, hogy az európai munkavállalók döntő többsége (84 százalék) bízik abban, hogy rövid távon jelenlegi munkahelyén maradhat, de hasonló azoknak az aránya is, akik szerint az „egész életre szóló munkahely" jelensége már a múlté. A válaszadók nagy része hangsúlyozta a rendszeres képzés és az új munkahelyhez való alkalmazkodás jelentőségét. E tekintetben sokan ismerik el az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás jelentőségét, amely abban segít, hogy az emberek fejleszthessék szaktudásukat és javítsanak álláslehetőségeiken.

Az Európai Bizottság budapesti képviseletének tájékoztatása szerint Vladimír Špidla, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős EU-biztos a felmérés eredményeire reagálva elmondta: „Kedvező jel, hogy az emberek egyre inkább tudatában vannak az élethosszig tartó tanulás szükségességének annak érdekében, hogy fenntartsák foglalkoztathatóságukat. Ez a rugalmas biztonság megközelítésének lényege. Az európai foglalkoztatási helyzetről szóló 2006-os jelentés azonban rámutat arra, hogy ez az a terület, ahol az európai munkaerőpiacok a legsúlyosabb hiányossággal küszködnek". A biztos hozzátette: „A polgárok világosan jelzik, hogy készek alkalmazkodni az európai munkaerőpiac szükségszerű változásaihoz. A közpolitikáknak igazodni kell ezekhez az elvárásokhoz, megteremtve a megfelelő feltételeket az összes generáció foglalkoztatási lehetőségeinek feltárásához."

Tíz európaiból hét egyetért abban, hogy „a munkaszerződéseknek a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében rugalmasabbá kell válniuk". Az európaiak 84 százaléka bízik abban, hogy a következő hat hónap során megmarad jelenlegi munkahelye, ami a 2004-es eredményhez képest 3 százalékpontos növekedést jelent. Több mint felük viszonylag biztos abban, hogy leépítés esetén találna új munkát. Ez az arány azonban tagállamonként más és más, és Dániában - a rugalmas biztonság szülőhazájában, amely gyakran szolgál hivatkozási alapként a rugalmasság és a foglalkoztatás biztonsága kombinációjáért - a legmagasabb.

Az európaiak döntő többsége (88 százalék) gondolja úgy, hogy a rendszeres képzés javít álláslehetőségein. Ennél lényegesen kevesebben, de továbbra is jelentős számban jelentették ki, hogy az elmúlt 12 hónap során részt vettek valamilyen képzésben (24 százalék). Az elemzések azt mutatják, hogy a képzések hatására az emberek jobban bíznak abban, hogy megtarthatják jelenlegi állásukat, illetve hogy középtávon is a munkaerő-piacon maradhatnak.

A legtöbb európai összességében kedvezően vélekedik az EU-nak a foglalkoztatás és szociális ügyek terén végzett tevékenységéről (56 százalék); ez az arány 2003 vége óta (az EU 15 esetében) 4 százalékponttal nőtt. Emellett négy válaszadó közül több mint három véli úgy, hogy az EU jó irányba befolyásolja az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférést (79 százalék), a nemek közötti egyenlőség elősegítését (76 százalék), illetve a megkülönböztetés egyéb formái elleni küzdelmet (75 százalék). 72 százalék szerint az EU pozitív hatással van az új munkahelyek teremtésére, a munkanélküliség kezelésére, és 71 százalék szerint a szociális kirekesztés és a szegénység elleni küzdelemre.

Az európaiak emellett erőteljesen támogatják az EU ösztönözte olyan intézkedéseket, mint például a munkavállalók rendszeres munkahelyi képzése (87 százalék) vagy a javuló gyermekgondozási lehetőségek (82 százalék), mivel ezeket hatásosnak tartják ahhoz, hogy több embert lehessen bevonni a foglalkoztatásba, és hosszabb ideig a munkaerőpiacon tartani.