A legnagyobb baloldali brit napilap értesülése szerint a rendszert úgy állítanák össze, hogy az általa támasztott követelményeknek "csak viszonylag kevés" román és bolgár munkavállaló feleljen meg.

A név nélkül idézett kormányforrás szerint a két majdani új EU-tagállamból érkezőknek igazolniuk kell, hogy olyan területeken tudnak elhelyezkedni, amelyeken hiány van képzett munkaerőből.

Az EU-n kívüli országokból érkezőkre jelenleg is alkalmazott, pontrendszert használó brit engedélyezési gyakorlat előnyben részesíti az egyetemi végzettséget, a szakmai képesítést és a potenciális keresőképességet. A The Guardian szerint valószínű, hogy hasonló rendszert fognak alkalmazni a Romániából és Bulgáriából érkezők esetében is.

A lap szerint a románok és a bolgárok munkavállalását engedélyhez kötő rendszert a brit belügyminisztérium, a munka- és nyugdíjügyi minisztérium, valamint a pénzügyminisztérium is pártolja. Jóllehet a kérdés még nem került a kabinet elé, a kormánytagok szerint azonban a jelenlegi légkörben, amelyet a biztonsággal, az ország multikulturális jellegével és a bevándorlással kapcsolatos lakossági aggályok jellemeznek, "egyszerűen nincs politikai támogatottsága" annak, hogy szabad munkavállalást engedjenek a románoknak és a bolgároknak, áll a The Guardian csütörtöki cikkében.

A bevándorlást ellenző, jobboldali irányultságú brit lobbicsoport, a Migration Watch úgy becsüli, hogy a két ország belépése utáni első húsz hónapban 80 ezer bolgár és 200 ezer román szeretne Nagy-Britanniában munkát vállalni.

A Financial Times, a legnagyobb londoni gazdasági napilap ugyanakkor épp e héten közölt, a kelet-európai munkaerő-beáramlásról összeállított elemzésében azt írta: nem biztos, hogy Románia belépése olyan súlyos (munkapiaci) hatással jár, amilyentől sokan tartanak. Annyi román dolgozik ugyanis már most külföldön, hogy az illetékesek szerint kétséges további jelentős számú munkavállaló elindulása az EU-felvétel után.

A román munkaügyi minisztérium egy név nélkül nyilatkozó hivatalnoka azt mondta a Financial Timesnak, hogy a 21,7 milliós ország lakosságából jelenleg kétmillióan dolgoznak EU-tagállamokban. "Néhány tízezren még elmehetnek, de az nem igazán lehetséges, hogy az emberek továbbra is ugyanilyen számban menjenek külföldre (dolgozni)", mondta a román kormányilletékes.

Az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű vezető londoni társadalmi-gazdasági kutatóintézet nemrégiben közzétett átfogó prognózisa azt jósolta, hogy a Románia és Bulgária 2007-re kitűzött belépése utáni egy évben 41 ezer román és 15 ezer bolgár érkezik a brit munkapiacra.

Az IPPR április végi jelentése azt javasolta, hogy a brit kormány a bolgár és a román állampolgárokra is terjessze ki a szabad munkavállalás jogát a két ország EU-csatlakozása után, mert a nettó beáramlás Romániából és Bulgáriából várhatóan csekély lesz, de ez is pozitív hatást gyakorol majd a brit munkapiacra.

Nem sokkal korábban az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű londoni gazdasági előrejelző részlege is azt írta elemzésében, hogy az új tagállamok munkavállalói "figyelemreméltóan kedvező" hatást gyakoroltak a brit gazdaságra. A cég egyebek mellett megállapította: a több százezer kelet-európai új alkalmazott beáramlása - a bérleszorító hatás miatt - fél százalékponttal alacsonyabban tartja a brit jegybanki kamatot annál a szintnél, ahol az egyébként jelenleg állna.

Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából, a legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett munkavállalók száma megközelíti a 450 ezret, sőt az egyéni vállalkozókkal együtt, akiknek nem kell bejegyeztetniük magukat, a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai EU-polgárok száma elérheti a 600 ezret.

Mindeközben a lengyelek egyre nagyobb mérteket öltő elvándorlása miatt a Varsó úgy döntött, hogy liberalizálja a külföldiek munkavállalását: a volt Szovjetunió állampolgárai, illetve török vendégmunkások külön engedély nélkül vállalhatnak idénymunkát Lengyelországban.

Eddig az Oroszországból, Fehéroroszországból, illetve Ukrajnából érkező vendégmunkások csak külön engedéllyel vállalhattak idénymunkát három hónapig terjedő időszakra.

A döntés hátterében a munkaügyi miniszter magyarázata szerint az áll, hogy a lengyel gazdáknak nincs elég munkásuk az idényjellegű betakarításokhoz.

A munkaügyi miniszter arról is tájékoztatást adott, hogy a jövőben számos más szakmában sem lesz szükség a külföldieknek munkavállalási engedélyre, ezek közé sorolta többek között a nyelvtanárokat, illetve az idegen nyelven levelezőket.

Lengyelországból több tízezer munkavállaló vándorolt el az ország 2004 májusi csatlakozása óta, elsősorban Írországba és Nagy-Britanniába.