Határozatlanabbul választanak intézményt, szakot, kevésbé biztosak pályaválasztási döntésükben és változékonyabbnak látják a munkaerőpiacot a piacképtelen szakokon tanulók szerencsésebben választó diáktársaiknál – derül ki az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet, az Echo Network tagja által készített tanulmányból.

Másképp látják a foglalkozások társadalmi megbecsültségét is a piacképes, illetve a nem piacképes szakokon tanulók. A nagyobb sikerrel kecsegtető szakokra járók sokkal nagyobb presztízsűnek gondolják az orvoslást, vagy a villamosmérnök munkáját, míg a kevéssé piacképes diplomákért hajtók a televíziós műsorvezető, a humánerőforrás-menedzser, s meglepő módon a pedagógus szakma megbecsültségét értékelik nagyobbra.

A tanulmány szerint kelendőek a mérnöki, főleg a villamos-, gépész-, közlekedésmérnöki, az informatikus, a pénzügyi és számviteli diplomák, viszont nem kifejezetten piacképesek a marketing, PR, kommunikáció, művelődésszervező, műszaki menedzser, nemzetközi kommunikáció, Európai Uniós végzettségek.

Nagyon nehéz elhelyezkedni agrár-, környezet-, vagy kertészmérnökként is. Egy – két éve már a jogi diploma sem tekinthető piacképesnek, a pedagógus-, illetve bölcsészvégzettségek pedig már régen nem azok. A piacképtelen szakokra járók nem tudják, hogy az oklevél, amiért dolgoznak, értéktelen a munkaerőpiacon, erre vonatkozó felmérések ugyanis nincsenek, a kutatás készítői is csak szakértői véleményekre tudtak támaszkodni.

A tanulmány írói által megkérdezett szakemberek javaslata szerint a főiskolákat, egyetemeket kötelezni kellene, hogy kövessék végzett hallgatóik pályakezdő éveit, s vezessenek statisztikákat az elhelyezkedés sikerességéről.

A tanulmány megállapítja, hogy a fiatalok a kevéssé elismert oklevél megszerzésével nem javítják munkaerőpiaci esélyeiket. Egyes szakemberek szerint még rontanak is azokon, hiszen nem vállalják el a végzettségüknek nem megfelelő munkát, mivel környezetük illúziókat táplál beléjük diplomájuk értékét illetően.

Kis Miklós
Munka.org