A diplomások munkanélkülisége mindenütt létezik a világban, ahol kiterjedt képzés folyik – fogalmazott a szakminiszter. Az új felsőoktatási törvény módosításakor a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsban növelni szeretnék a gazdasági szféra képviseletét. Bizonyos szakokon ugyanakkor mutatkozhat túlképzés, de az államnak, mint mondta, az a feladata, hogy a belső arányokon változtasson. Magyar Bálint utalt arra, hogy míg korábban egy adott korosztálynak csupán 5-8 százaléka szerzett diplomát, s így körükben nyilvánvalóan kevesebb volt a munkanélküliek aránya, mint ma, amikor a felsőoktatásba az adott korosztály 35-40 százaléka kapcsolódik be a képzésbe. Míg 2000-ben a mintegy 26 ezer pályakezdő között csak 1600 volt felsőfokú végzettségű, a tavalyi adatok szerint ez a szám már 3400-ra emelkedett.



Az oktatási tárca vezetője nem a túlképzésben látja a problémát, hanem abban, hogy a felsőoktatásban részt vevő tanulók eloszlása nem megfelelő. Az OECD országokhoz viszonyítva Magyarországon nagyon alacsony a felsőfokú szakképzésbe bekapcsolódók aránya. Nálunk csupán a diákok 2-3 százaléka vesz részt ilyen képzésben, míg az OECD államaiban ez az arány 20 százalék körüli. A bolognai folyamat részeként a magyar felsőoktatás átáll a kétciklusú képzési rendszerre, s a rendszerből az első három év után már diplomával lehet majd kilépni. A bachelor szakaszban az OECD országokban a diákok 50 százaléka tanul, míg felsőfokú, master képzésben 25-30 százalék vesz részt. (MTI)