Elég lehet egy óra, hogy az egész munkás életüket állomásról-állomásra akkurátusan pontokba szedjék? Hogy felsorolják minden ismeretüket, képzettségüket, tapasztalatukat, bemutassák érdeklődésük valamennyi aspektusát, méghozzá úgy, hogy a közölt információk relevánsak maradjanak a megpályázott állás esetében is?

Nos, alighanem nagyobb gonddal járnának el, eszükbe ötlene, hogy ezzel az irománnyal tulajdonképpen a saját eladásukat készítik elő, s megfelelő előkészület híján nem lesznek képesek létrehozni az ügyletet, vagy ha igen akkor is bizonyosan az elérhetőnél rosszabb feltételekkel.

Mit lehet tenni tehát, hogy meggyőződjünk róla: a CV-nk rendben van, s készen áll, hogy betöltse szerepét.

Nézd meg messzebbről!

A legegyszerűbb az elkészültnek ítélt papírt (hacsak mód van rá) legalább egy napra elzárni, s csak aztán elővenni. De akkor is úgy tekinteni rá, mintha egy vadidegen ember által készített írás volna, s meggondolni, hogy annak az idegennek segítene-e az elhelyezkedésben? Ezután már azt is meg lehet vizsgálni, hogy a leírtak pontosan fedik-e azokat a gondolatokat, amelyeket papírra akartunk vetni. Az emberek ugyanis gyakran kifelejtenek fontos aspektusokat, mert az önéletrajz írása közben természetesnek veszik, hogy mindenki ugyan azt érti szavaikon, s ugyan azokat a mögöttes tartalmakat asszociálják, mint a szerző. Ez néha így van, máskor pedig nem. Jobb vigyázni a teljességre és az érthetőségre.

Darabol fel!

Érdemes a CV minden egyes részletét külön is megvizsgálni. A leghasznosabb kinyomtatni egy példányt, s a fő részek határainál eldarabolni. Aztán e részeket egymástól függetlenül (mintha önálló dokumentumok lennének) is meg kell vizsgálni: vajon megállják-e a helyüket? Erre azért van nagy szükség, mert a személyzetisek egyben az egészet talán csak egyszer olvassák, s a végső döntéshez az egyes szakaszokat külön-külön elemzik. Ha az egyes egységek önállóan is működőképesek, meg lehet vizsgálni, hogy miként kapcsolódnak egymáshoz. A részek összehangolása, az anyag belső konzisztenciájának megteremtése az egész CV-t egységessé teheti, s jelentősen megerősítheti.

Szereted vagy nem?

Amikor már úgy néz ki, hogy a CV elkészült, akkor érdemes ismét egy darabig pihentetni. Majd újra elolvasni úgy, hogy abból egyértelműen sikerüljön „levenni” a hangulatát. Ennek alapján pedig ki lehet mondani az ítéletet, hogy szeretem vagy nem szeretem, amit írtam. A további legfontosabb szempontok ilyenkor már a következők: Mit hagytam ki? Az ember, akit ez az önéletrajz jellemez vajon milyen hiányosságoktól szenved? Vajon ezt az embert, akit alkalmaznának a meghirdetett állásra?

Ha megnyugtató válaszokat kapunk, akkor még mindig hátra van egy gondos nyelvi ellenőrzés. Ennek elvégzése után a CV már csatolható a többi jelentkezési anyaghoz.