"A Sziget az egyik legkellemesebb terep a kutatásra. A kérdezőbiztosok által egyébként gyakran tapasztalt elutasítás itt minimális, a megkérdezettek - magyarok és külföldiek egyaránt - rendkívül közlékenyek" - mondta Gábor Kálmán szociológus, a Felsőoktatási Kutatóintézet Ifjúságkutatási Csoportjának a vezetője.

A szakember kifejtette, a felmérésekből kiderül, hogy a Szigeten járók több mint fele egyetemi, vagy főiskolai hallgató, szinte mindegyiknek van mobiltelefonja, nyolcvan százaléknak számítógépel, DVD-lejátszója, és csaknem mind használják az internetet.

"Érdekes, hogy míg a Szigetre érkezők egyharmadának van saját autója, egynegyedének pedig saját lakása, addig mindössze harmaduk végez állandó munkát. Egyik legfontosabb problémának a munkanélküliséget tartják, de a rangsorban “előkelő” helyet foglal el a bűnözés, az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás is" - mondta Gábor Kálmán.

"Az előző évekhez képest a legfontosabb változás, hogy az ifjúsági korszakváltás befejeződött, egy olyan fiatal középosztály alakult ki, amelyik bárhol megállná a helyét Európában. Ez a generáció már tisztában van vele, hogy a munka világát, a saját életformáját magának kell megteremtenie. A Sziget beilleszkedett a globalizált világba, ami a külföldi résztvevőkkel való kommunikációban is megnyilvánul: míg a korábbi években jobban elkülönült a külföldről érkező és a magyar látogatósereg, mára feloldódtak a nemzeti és nyelvi korlátok. Nem okoz problémát a nemzeti identitás kifejezése sem, nem fütyülnek, ha egy finn vagy francia zenekar rajongói a nemzeti lobogót lengetik" - számolt be a tapasztalatokról a szakember.

Gábor Kálmán elmondta, hogy a magyarok nyitottsága kétirányú: a fiatalok 25 százaléka tanulni, 37 százaléka pedig dolgozni szeretne külföldön (a legfőbb célországok Nagy-Britannia és az Egyesült Államok, de egyre népszerűbb Franciaország és jó néhány dél-európai ország is). Ma már egyre többen vállalnak munkát a tanulás mellett, sőt, a szigetre érkezők egytizede - felszolgálóként, tudósítóként, szociális munkásként - a helyszínen dolgozik.

A Felsőoktatási Kutatóintézet tanulmányaiból kiderült, hogy a fiatalok számára az állam megszűnt az első számú "problémamegoldó" lenni, egyre fontosabbnak tartják az állampolgár szerepét, az idén már több mint 40 százalékuk kapcsolatban van valamilyen civil szervezettel.

A Szigetre továbbra is a generációk békés együttélése jellemző, a 30- 40 évesek is kijönnek, de jelentősen nőtt a 17 év alatti látogatók száma is" - mondta Gábor Kálmán.

A Felsőoktatási Kutatóintézet munkatársai 1997 óta kutatják a Sziget Fesztivált, idén több mint negyven munkatársuk - köztük szegedi, budapesti, kolozsvári egyetemisták - kérdezik a látogatókat. A Sziget-kutatást ez évtől az Európai Ifjúsági Kutató-, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központ kordinálja.