A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter pénteken, a 6 országos szakszervezeti konföderáció vezetőivel tartott egyeztetést követő sajtótájékoztatón elmondta: megállapodtak abban, hogy a szakszervezetek két héten belül konkrét javaslatokat dolgoznak ki további jogszabály módosításokra, az ellenőrzés hatékonyságának javítására. Ezekből javaslatokból a tárca előterjesztést készít, amely augusztus végén, szeptember elején kerül az Országos Érdekegyeztető Tanács elé, majd ezt követően a kormány a Parlament elé terjeszti a javaslatokat.

Csizmár Gábor rámutatott: a koalíciós partnerek elkötelezettek a munkaügyi jogszabálysértések elleni még hatékonyabb fellépésben. Ennek formája nem csak a szigorúbb szankcionálás lehet, további ösztönzők is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a munkáltatók jobban betartsák a munkaügyi jogszabályokat. A közelmúltban vált hatályossá például, hogy csak azok a munkáltatók vehetnek részt a közbeszerzésben, kaphatnak állami támogatást, amelyeknél rendezettek a munkaügyi kapcsolatok. Ehhez hasonló további ösztönzők is a tervek között szerepelnek - jegyezte meg a miniszter.

Papp István, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke arra figyelmeztetett, hogy az ellenőrzéseik alapján számítható munkáltatói jogsértések aránya nem általánosítható. Ebből az arányból nem következik közvetlenül egy országos érték.

Mint mondta, az ellenőrzésekre fordítható anyagi, személyi feltételek korlátozottan állnak rendelkezésre, azért azokat minél hatékonyabban hasznosítják. A felügyelők ezért célzottan főként azokat a munkáltatókat ellenőrzik, ahol feltehetően megsértik a munkaügyi és munkabiztonsági jogszabályokat.

Abból tehát, hogy az idei egy-négy hónapban az ellenőrzött munkáltatók 90 százalékánál találtak munkaügyi jogszabály-sértést, s a múlt év egészében ez az arány 78 százalék volt, még nem következik az, hogy országosan több a munkaügyi jogsértés. A magyarázat, hogy új módszerekkel, szervezéssel hatékonyabbá, célzottabbá tették az ellenőrzéseket, a lehetséges jogszabály-sértőkre koncentrálnak.

Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának soros elnöke azt hangsúlyozta, hogy bár a munkaügy jogsértések döntő többsége a feketefoglalkoztatásból adódik, azok körében is igen sok a jogsértés, akiket szabályosan munkaszerződéssel, bejelentéssel foglalkoztatnak.

A szakszervezetek tapasztalatai szerint gyakori az alapvető emberi jogok semmibe vétele, visszaélés a munkaidő, a túlmunka, a munkavégzés helyének kijelölésével, a bérfizetéssel, túlórafizetéssel. Mindennapossá vált továbbá, hogy a munkaadó nem engedi meg szakszervezet létrehozását, vagy a szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme nem érvényesül. További jogszabály-szigorítással, a felügyelőségek lehetőségeinek további javításával ezen változtatni kell - hangsúlyozta Wittich Tamás.

A szakszervezeti vezető jó példaként megjegyezte, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény idén már lehetővé teszi, hogy a jogszabály-sértéseket jelző munkavállalók megtartsák anonimitásukat, tanúvédelemben részesüljenek. Az eddigi tapasztalatok jók: amennyiben ilyen bejelentés érkezik a helyi szakszervezethez, s továbbítják a felügyelőséghez, akkor a felügyelők minden esetben rövid időn belül vizsgálatot tartanak az adott munkáltatónál.

Csizmár Gábor szerint is javíthatja az ellenőrzés hatékonyságát a felügyelet és a szakszervezetek együttműködése. Terveik között szerepel, hogy a szakszervezetekkel közösen valamennyi dolgozó által ingyenesen használható jogsegélyszolgálatot szervezzenek. Egy további új megoldás lenne az is, hogy a munkaügyi felügyelők nem csak a minimálbér kifizetését, hanem egyéb jogos bérkövetelések teljesítését is ellenőrizhessék.

Csizmár Gábor utalt arra, hogy csütörtökre sikerült megegyezni a koalíciós partnerrel a leendő kormányprogram foglalkoztatási elemeiben. Többek között abban, hogy a Start programot továbbfejlesztve kiadják majd a további járulékkedvezményeket jelentő Start Plusz és Start Extra kártyákat is, a foglalkoztatás javítása érdekében.