A kelet-európai országok munkaerőpiacát elemzi a Le Monde
A tíz újonnan csatlakozott EU-tagállamból nyolc alig egy évtized alatt váltott át sikeresen a tervgazdálkodásból a piacgazdaságra, s nézett szembe a munkanélküliség problémájával, amely viszont a bővítés pillanatában a 8,1 százalékos átlagról 8,9 százalékra emelkedett az Európai Unióban – írja keddi számában a Le Monde.
A francia napilap szerint a volt szocialista gazdaságok közül a munkanélküliség aránya a legnyitottabbnak tartott Szlovéniában a legkisebb (5,3 százalék), őt követi Magyarország (6,3 százalék) és Csehország (8,3 százalék), míg a többi kelet-európai ország jóval meghaladja az európai átlagot: elsősorban Szlovákia 16,2 és Lengyelország 18,1 százalékkal.
Magyarországon a munkanélküliségi ráta 1993 óta csökkenő tendenciát mutat a Le Monde meglátása szerint, 2002 óta pedig 350 ezer körül stabilizálódott a munkát keresők száma, és a 6,1 százalékos európai átlagnak megfelelően jelentősen csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma (4,1 százalék).
A lap kiemeli, hogy Magyarországon az ipari szektor átalakulásával a teljes munkaerőpiac 60 százalékát foglalkoztató szolgáltató szektorban létrehozott új munkahelyek szívták fel az átmeneti munkanélkülieket.
Ugyanakkor a Le Monde felhívja a figyelmet a fiatal magyar korosztály képzettségi színvonalára. Az Európai Bizottság jelentése szerint a magyarországi munkanélküliek egy jelentős része azért nem talált munkát, mert iskolai és szakmai képzettsége nem felel meg a munkaerőpiac kívánalmainak.
Csehország kapcsán az ipar sikeres átrendeződését említi meg a lap, amely több mint 40 százalékát foglalkoztatja a munkavállalóknak. Lengyelország és Szlovákia csökkenő, de még mindig jelentős munkanélkülisége a nem túl produktív, de jelentős mezőgazdasági szektor és a nehéziparból felszabadult képzetlen munkaerő következménye – véli a Le Monde.
A csatlakozás óta valamennyi új tagállamban csökkent a munkanélküliség, melynek fő motorja a párizsi lap adatai szerint a munkahelyteremtő szolgáltató szektor.