A cégek rendszeresen összegyűjtik a munkaerő működésére vonatkozó jellemzőket, de csak alig több mint az 50 százalékuk használja az adatokat arra, hogy a humántőke üzletmenetre gyakorolt befolyását felértékelje – állítja tanulmányában az ISR multinacionális piackutató cég. A vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy számos vállalatnál ugyan összegyűjtik a munkaerő felhasználására és minőségére vonatkozó adatokat, de semmit sem kezdenek ezekkel, azaz nem segítik a vállalatok felső vezetését abban, hogy a hatékonyságot, következésképpen a vállalati teljesítményt javító intézkedéseket tehessenek.

Az ISR a legkülönbözőbb iparágakban kérdezett meg 100 felsővezetőt és HR-szakembert szerte a világon arról, hogy mit kezdenek a humántőkéről megszerezhető információkkal. A válaszadók 91 százaléka azt állította, hogy a cégénél van néhány mérőszám, ami a humántőkére vonatkozik, de csak 46 százalékuk számolt be arról, hogy ezeket az adatokat úgy használják fel, ami befolyást gyakorol az üzleti teljesítményre.

A 77 százalékuk jelezte, hogy cégénél rendszeresen szerveznek az alkalmazottak véleményét megismerő kutatásokat, de csak a 47 százalék válaszolta, hogy az így nyert eredmények alapvetően fontos jelzőszámok lennének a humántőke működésének elbírálásához vagy az üzleti tervek teljesítését értékelő rendszer számára.

Még ennél is rosszabb a helyzet, ha a vezetői szegmensben nézzük a kutatási eredményeket. Csekély 43 százalék válaszolta ugyanis, hogy a humánteljesítményt valamifajta jelzőszámokkal mérnék az irányítói szinteken. Sőt mindössze 30 százalék számolt be arról, hogy e mérési rendszer hatással van a vezetők premizálására.

Patrick Kulesa, az ISR globális kutatási igazgatója szerint azok a szervezetek, amelyek nem kötik össze a humántőkéjük állapotát az üzleti teljesítménnyel, kihagynak egy lehetőséget arra, hogy kompetitív előnyöket teremtsenek maguknak. Az ISR megfigyelései szerint azoknál a cégeknél, ahol ez a kapcsolat megvolt jobb pénzügyi eredményeket értek el, mint ahol nem törődtek ezzel az összefüggéssel. Miközben a mérési eredmények látszólag az emberi erőforrások állapotára vonatkoznak, stratégiai szinten a mérlegeredményeket javítják – mondja Kulesa.

A tanulmány egy másik eredménye, hogy kiderült: a vállalatok a humántőkére alkalmazható mérőszámok széles skáláját használják. Ezek közül a top öt a következő: a státuszok száma, az alkalmazottak közötti kutatások mutatói (szerződtetés, elkötelezettség, elégedettség), a termelékenység, a továbbképzési órák száma végül a rekrutálás és kiválasztás költségei.