Oroszországban elfogadták a szociális juttatások pénzre váltásáról szóló törvényt
Az orosz parlament felsőháza vasárnap jóváhagyta a szociális juttatások pénzre váltásáról szóló törvényt, s ezzel megszületett az a szabályozás, amelynek közgazdászok szerint a legnagyobb társadalmi kihatása lesz az 1991-es árfelszabadítás óta.
A jövő év január 1-jén hatályba lépő törvény több mint harmincmillió, eddig természetbeni szociális ellátásban részesült embert érint, az ő ingyenes közlekedésüket, telefonjukat, gyógyszerüket, közüzemi szolgáltatásokkal való ellátásukat váltja havi 600 és 2000 rubel (20 és 66 dollár) közötti összegre.
Kidolgozói egyrészt azzal érveltek a törvény mellett, hogy nagyobb szabadságot ad az érintetteknek, mint a természetbeni ellátás, mert maguk dönthetik el, mire költik a pénzüket. Másrészt igazságosabb is, mivel a városi közlekedés, a telefon olyan juttatás, amelyet a vidéken, kis falvakban lakók nem vehetnek igénybe.
Az új szabályozás bírálói szerint viszont – akik az elmúlt hetekben sokszor zajos tüntetéseken fejtették ki nézeteiket – a törvényt kizárólag a takarékoskodás szándéka szülte: míg a juttatások jelenleg több mint 2 billió rubelbe kerülnek a központi költségvetésnek, a pénzkifizetések nem fogják meghaladni az 500 millió rubelt. Ez annak is köszönhető, hogy a törvény szerint a rászorultak felének a szociális ellátását ezután a területi közigazgatásnak kell majd kigazdálkodnia, amely ehhez nem kap plusz forrásokat. Egy hasonló intézkedés történt már 2002-ben, mondják a bírálók, amikor a köztisztviselők központilag elhatározott fizetésemelését a régióknak kellett előteremteniük, és országszerte húszszorosára, több mint 2 millióra nőtt a télen több mint egy napra központi fűtés, vagy áram nélkül maradottak száma, mert pénzhiány miatt erőműveket kellett leállítani.
Erős bírálatok érték a törvényt igazságtalansága miatt is, azért, mert a rászorultság alapján történő juttatás helyett egyfajta érdemsorrendet állít fel, s míg a II. világháború alatt frontmunkán lévőknek csak havi 600 rubelt juttatnak, a szocialista munka hőseinek kis létszámú, de nagyobb érdekérvényesítő képességű csoportjába tartozóknál változatlanul hagyják, azaz nem váltják pénzre az eddigi természetbeni juttatásokat.
A kormánypárti törvényhozókat azért is heves támadások érték, mert fegyelemből szavaztak, jelentős részük nem ismerhette meg az új szabályozást. Egy hónapig tartott ugyanis a „vita” a 600 oldalas, 41 jelenlegi törvényt hatályon kívül helyező, 155-öt módosító új törvényről, amelynek több ezer módosító indítvánnyal kiegészített változatát fél napig tanulmányozhatták a második olvasatban történő elfogadás előtt az alsóházi képviselők. Két nappal később, a harmadik olvasatban már 30 perc is elég volt nekik a jóváhagyáshoz, a felsőház vasárnapi, félnapos ülésén pedig a törvény jóváhagyása egy volt a 30 napirendi pont közül.
A politikai bírálatok jelentős része végezetül az egyenlőségre, igazságosságra hivatkozó érvek cinizmusát veszi célba, rámutatva, hogy a többségükben hátrányos helyzetű, idős emberek juttatásainak megkurtításával egy időben tárgyalta meg a parlament a vezető állami tisztviselők – esetenként évente több millió rubelt érő, mivel a családtagokra is kiterjedő – természetbeni juttatásait. (MTI)
Kidolgozói egyrészt azzal érveltek a törvény mellett, hogy nagyobb szabadságot ad az érintetteknek, mint a természetbeni ellátás, mert maguk dönthetik el, mire költik a pénzüket. Másrészt igazságosabb is, mivel a városi közlekedés, a telefon olyan juttatás, amelyet a vidéken, kis falvakban lakók nem vehetnek igénybe.
Az új szabályozás bírálói szerint viszont – akik az elmúlt hetekben sokszor zajos tüntetéseken fejtették ki nézeteiket – a törvényt kizárólag a takarékoskodás szándéka szülte: míg a juttatások jelenleg több mint 2 billió rubelbe kerülnek a központi költségvetésnek, a pénzkifizetések nem fogják meghaladni az 500 millió rubelt. Ez annak is köszönhető, hogy a törvény szerint a rászorultak felének a szociális ellátását ezután a területi közigazgatásnak kell majd kigazdálkodnia, amely ehhez nem kap plusz forrásokat. Egy hasonló intézkedés történt már 2002-ben, mondják a bírálók, amikor a köztisztviselők központilag elhatározott fizetésemelését a régióknak kellett előteremteniük, és országszerte húszszorosára, több mint 2 millióra nőtt a télen több mint egy napra központi fűtés, vagy áram nélkül maradottak száma, mert pénzhiány miatt erőműveket kellett leállítani.
Erős bírálatok érték a törvényt igazságtalansága miatt is, azért, mert a rászorultság alapján történő juttatás helyett egyfajta érdemsorrendet állít fel, s míg a II. világháború alatt frontmunkán lévőknek csak havi 600 rubelt juttatnak, a szocialista munka hőseinek kis létszámú, de nagyobb érdekérvényesítő képességű csoportjába tartozóknál változatlanul hagyják, azaz nem váltják pénzre az eddigi természetbeni juttatásokat.
A kormánypárti törvényhozókat azért is heves támadások érték, mert fegyelemből szavaztak, jelentős részük nem ismerhette meg az új szabályozást. Egy hónapig tartott ugyanis a „vita” a 600 oldalas, 41 jelenlegi törvényt hatályon kívül helyező, 155-öt módosító új törvényről, amelynek több ezer módosító indítvánnyal kiegészített változatát fél napig tanulmányozhatták a második olvasatban történő elfogadás előtt az alsóházi képviselők. Két nappal később, a harmadik olvasatban már 30 perc is elég volt nekik a jóváhagyáshoz, a felsőház vasárnapi, félnapos ülésén pedig a törvény jóváhagyása egy volt a 30 napirendi pont közül.
A politikai bírálatok jelentős része végezetül az egyenlőségre, igazságosságra hivatkozó érvek cinizmusát veszi célba, rámutatva, hogy a többségükben hátrányos helyzetű, idős emberek juttatásainak megkurtításával egy időben tárgyalta meg a parlament a vezető állami tisztviselők – esetenként évente több millió rubelt érő, mivel a családtagokra is kiterjedő – természetbeni juttatásait. (MTI)
