Magyarország munkaerőpiaci viszonosságot alkalmaz az EU-ban
Magyarország munkaerőpiaci viszonosságot alkalmaz azokkal az uniós tagállamokkal, amelyek nem teszik lehetővé a szabad munkavállalást a magyar állampolgároknak május 1-je után.
A viszonosság részleteiről a kormány szerdai ülésén dönt – mondta Ladó Mária, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főigazgatója. A jelenlegi adatok szerint Nagy-Britannia és Írország nem korlátozza a munkavállalást, ezért állampolgáraik Magyarországon munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a jövőben is. Egy másik csoportba tartozó országok a mostanihoz képest könnyíteni fogják a magyarok munkavállalását. Állampolgáraiknak Magyarország a munkaerőpiaci helyzet értékelése nélkül adja majd ki a munkavállalási engedélyt. A jelenlegi korlátozást fenntartóknál hazánkban is csak a munkaerőpiaci helyzet mérlegelésével adható ki a munkavállalási engedély.
A májusban csatlakozó államok állampolgárai szabadon vállalhatnak majd munkát Magyarországon, de ha a regisztrációs rendszer egyes szakmákban, régiókban emiatt rendkívül kedvezőtlen munkaerőpiaci jellemzőket mutat, akkor Magyarország védintézkedéseket alkalmaz – mondta Ladó Mária. Hogy mely államok melyik csoportba kerülnek majd, arról a Külügyminisztérium a honlapján ad majd tájékoztatást.
Magyarország is részese lesz az európai állásregisztrációs és tájékoztató rendszernek, így május 1-je után valamennyi tagállam állásajánlatairól informálódhatnak a magyar állampolgárok az internet segítségével. A rendszer tájékoztatást ad a munkavállalási, társadalombiztosítási szabályokról is.
A legutóbbi időkig kérdéses volt, hogy Nagy-Britannia és Írország alkalmazza-e a korábban jelzett, a különféle szociális juttatásokra vonatkozó korlátozásokat. Iván Gábor, a Külügyminisztérium főcsoportfőnöke elmondta, hogy ez a terv változott. A tagállamok ugyanis, ha egyszer munkaerőpiacukra engedik a közösség egy másik országának állampolgárát, akkor a szociális rendszerben nem tehetnek az általánostól eltérő korlátozó intézkedéseket velük szemben. Nagy-Britannia és Írország úgy változtatott a korábbi terven, hogy saját állampolgárai, illetve az összes európai uniós tagállam irányába érvényesítik a korlátozást, bizonyos tartózkodási időhöz kötik a járulék alapú szociális juttatások igénybe vételét. „Így a diszkriminációmentesség elve is érvényesül” – hangsúlyozta Iván Gábor.
Az északi országok is jelezték, hogy problémát jelent számukra az úgynevezett jóléti turizmus. A nagyvonalú szociális juttatásokat csak papíron létező néhány napos munkaviszonnyal is igénybe vehetik a más tagállamokból érkezők. Ezek az országok is keresik a diszkriminációmentes megoldást ennek kiküszöbölésére. Jelenleg 40-44 ezer magyar dolgozik az EU-tagállamokban, Magyarországon pedig több mint háromezer munkavállalási engedélyt adtak ki a közösség állampolgárainak idén. A közösségi és a magyar munkaerőpiac nagyságát összehasonlítva ez a háromezer munkavállalási engedély nem is kevés – mutatott rá Iván Gábor. Összességében a Magyarországon külföldieknek kiadott munkavállalási engedélyek száma idén csaknem 51 ezer, ebből 29 ezret román állampolgároknak adtak ki.
A korlátozásokat fenntartó tagállamoknak is tesznek a szabadabb munkavállalásért. Például azoknak a munkavállalóknak, akik egy évig legálisan vállaltak munkát, az adott tagországban május 1-jét követően nem kell munkavállalási engedélyt kérniük. A másik általános könnyítés, hogy a tagállamokból érkező munkavállalók mindig előnyt élveznek az elbírálásnál a közösségen kívüliekkel szemben. Az Ausztriával és Németországgal korábban is fennálló, a gyakorlatszerzést, illetve az idénymunkát elősegítő keretegyezmények továbbra is alkalmazhatóak, s Magyarország a keretszámok bővítésére törekszik. (MTI)
A májusban csatlakozó államok állampolgárai szabadon vállalhatnak majd munkát Magyarországon, de ha a regisztrációs rendszer egyes szakmákban, régiókban emiatt rendkívül kedvezőtlen munkaerőpiaci jellemzőket mutat, akkor Magyarország védintézkedéseket alkalmaz – mondta Ladó Mária. Hogy mely államok melyik csoportba kerülnek majd, arról a Külügyminisztérium a honlapján ad majd tájékoztatást.
Magyarország is részese lesz az európai állásregisztrációs és tájékoztató rendszernek, így május 1-je után valamennyi tagállam állásajánlatairól informálódhatnak a magyar állampolgárok az internet segítségével. A rendszer tájékoztatást ad a munkavállalási, társadalombiztosítási szabályokról is.
A legutóbbi időkig kérdéses volt, hogy Nagy-Britannia és Írország alkalmazza-e a korábban jelzett, a különféle szociális juttatásokra vonatkozó korlátozásokat. Iván Gábor, a Külügyminisztérium főcsoportfőnöke elmondta, hogy ez a terv változott. A tagállamok ugyanis, ha egyszer munkaerőpiacukra engedik a közösség egy másik országának állampolgárát, akkor a szociális rendszerben nem tehetnek az általánostól eltérő korlátozó intézkedéseket velük szemben. Nagy-Britannia és Írország úgy változtatott a korábbi terven, hogy saját állampolgárai, illetve az összes európai uniós tagállam irányába érvényesítik a korlátozást, bizonyos tartózkodási időhöz kötik a járulék alapú szociális juttatások igénybe vételét. „Így a diszkriminációmentesség elve is érvényesül” – hangsúlyozta Iván Gábor.
Az északi országok is jelezték, hogy problémát jelent számukra az úgynevezett jóléti turizmus. A nagyvonalú szociális juttatásokat csak papíron létező néhány napos munkaviszonnyal is igénybe vehetik a más tagállamokból érkezők. Ezek az országok is keresik a diszkriminációmentes megoldást ennek kiküszöbölésére. Jelenleg 40-44 ezer magyar dolgozik az EU-tagállamokban, Magyarországon pedig több mint háromezer munkavállalási engedélyt adtak ki a közösség állampolgárainak idén. A közösségi és a magyar munkaerőpiac nagyságát összehasonlítva ez a háromezer munkavállalási engedély nem is kevés – mutatott rá Iván Gábor. Összességében a Magyarországon külföldieknek kiadott munkavállalási engedélyek száma idén csaknem 51 ezer, ebből 29 ezret román állampolgároknak adtak ki.
A korlátozásokat fenntartó tagállamoknak is tesznek a szabadabb munkavállalásért. Például azoknak a munkavállalóknak, akik egy évig legálisan vállaltak munkát, az adott tagországban május 1-jét követően nem kell munkavállalási engedélyt kérniük. A másik általános könnyítés, hogy a tagállamokból érkező munkavállalók mindig előnyt élveznek az elbírálásnál a közösségen kívüliekkel szemben. Az Ausztriával és Németországgal korábban is fennálló, a gyakorlatszerzést, illetve az idénymunkát elősegítő keretegyezmények továbbra is alkalmazhatóak, s Magyarország a keretszámok bővítésére törekszik. (MTI)
