A középfokú képzés az egyik kulcsa a tőkevonzó képesség növelésének
A magyar gazdaság fejlődése, a tőkevonzás szempontjából kulcskérdés a középfokú szakképzés fejlesztése – jelentette ki Kiss Péter kancellária-miniszter az országos szakképzési tanévnyitón Egerben.
„Ennek legfontosabb feltétele, hogy a vállalkozások meghatározó helyzetbe kerüljenek a szakképzés területén, vagyis az oktatás közelebb kerüljön a reálgazdasághoz; ezt szolgálja a szakképzési törvény májusban elfogadott módosítása" – hangsúlyozta a miniszter. A szakképzési reform keretében a kormány a szakiskola-fejlesztés programjára 11-12 milliárd forintos többletforrást nyújt az intézményeknek.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormányzat jövőre jelentős forrásokat csoportosít át az épített infrastruktúra fejlesztésére; az Európai Unió forrásaival együtt 450 milliárd forint áll rendelkezésre 2004-ben utak, illetve a tőkevonzást segítő más létesítmények megvalósítására. Ugyanakkor Magyarország sikeres uniós csatlakozásának, és a közösség által kínált 1500 milliárd forintnyi pluszforrás megszerzésének a konkrét projektek kidolgozása a feltétele. „Az ehhez szükséges tudás gyűjtőhelye pedig a kamaráknál felhalmozott, a vállalkozásokban meglévő tudás, amely alapját jelentheti a hatékony szakképzésnek" – hangsúlyozta a Kiss Péter.
A magyar gazdasági kamarák készen állnak arra, hogy részt vállaljanak a magyar szakképzésből. Ehhez megvan a megfelelő infrastruktúrájuk és szakember gárdájuk is – mondta az eseményen jelenlévő Parragh László, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke. Szerinte a kormányzat elkötelezett a szakképzés reformja iránt, ami a magyar gazdaság fejlesztésének alapvető feltétele.
A törvényi változtatásokról szólva Jakab János, az oktatási tárca szakképzésért felelős helyettes államtitkára elmondta: a szakképzési törvény módosítása során a kamarák lehetőséget kaptak 16 szakma esetében arra, hogy részt vegyenek a tananyag és a vizsgakövetelmények kidolgozásában, illetve a szintvizsgák szervezésében.
Ugyancsak a gazdaság érdekeltségét erősíti, hogy a tervek szerint a jövő évtől a vállalkozók átalány alapján számolhatják el a tanulók képzésével kapcsolatos költségeiket, illetve tanulónként és évente 10 ezer forint anyagköltséget is leírhatnak. Továbbá az eddigi 6 ezer forinttal szemben, tanulónként a minimálbér 20 százalékával csökkenthetik az adóalapjukat. A helyettes-államtitkár hozzátette, hogy a jövő évtől a szakképző intézmények, a tanulók után akkor is kapnak normatív szakképzési hozzájárulást, ha a gyakorlati képzésük nem az iskolai tanműhelyben történik; ezzel meg kívánják szüntetni az iskolák ellenérdekeltségét. (MTI)
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormányzat jövőre jelentős forrásokat csoportosít át az épített infrastruktúra fejlesztésére; az Európai Unió forrásaival együtt 450 milliárd forint áll rendelkezésre 2004-ben utak, illetve a tőkevonzást segítő más létesítmények megvalósítására. Ugyanakkor Magyarország sikeres uniós csatlakozásának, és a közösség által kínált 1500 milliárd forintnyi pluszforrás megszerzésének a konkrét projektek kidolgozása a feltétele. „Az ehhez szükséges tudás gyűjtőhelye pedig a kamaráknál felhalmozott, a vállalkozásokban meglévő tudás, amely alapját jelentheti a hatékony szakképzésnek" – hangsúlyozta a Kiss Péter.
A magyar gazdasági kamarák készen állnak arra, hogy részt vállaljanak a magyar szakképzésből. Ehhez megvan a megfelelő infrastruktúrájuk és szakember gárdájuk is – mondta az eseményen jelenlévő Parragh László, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke. Szerinte a kormányzat elkötelezett a szakképzés reformja iránt, ami a magyar gazdaság fejlesztésének alapvető feltétele.
A törvényi változtatásokról szólva Jakab János, az oktatási tárca szakképzésért felelős helyettes államtitkára elmondta: a szakképzési törvény módosítása során a kamarák lehetőséget kaptak 16 szakma esetében arra, hogy részt vegyenek a tananyag és a vizsgakövetelmények kidolgozásában, illetve a szintvizsgák szervezésében.
Ugyancsak a gazdaság érdekeltségét erősíti, hogy a tervek szerint a jövő évtől a vállalkozók átalány alapján számolhatják el a tanulók képzésével kapcsolatos költségeiket, illetve tanulónként és évente 10 ezer forint anyagköltséget is leírhatnak. Továbbá az eddigi 6 ezer forinttal szemben, tanulónként a minimálbér 20 százalékával csökkenthetik az adóalapjukat. A helyettes-államtitkár hozzátette, hogy a jövő évtől a szakképző intézmények, a tanulók után akkor is kapnak normatív szakképzési hozzájárulást, ha a gyakorlati képzésük nem az iskolai tanműhelyben történik; ezzel meg kívánják szüntetni az iskolák ellenérdekeltségét. (MTI)
