Az újság emlékeztet rá, hogy 2000-ben, az EU lisszaboni csúcsértekezletén a tagállamok vezetői célul tűzték ki: a szervezetnek egy évtized alatt a Föld legdinamikusabb és legversenyképesebb térségévé kell válnia. Egy évvel később, a stockholmi csúcson mindezt azzal egészítették ki, hogy 2010-re a munkaképes korú lakosság (azaz a 15 és 64 év közötti korcsoport) foglalkoztatottsági arányának el kell érnie a 70 százalékot a tizenötök országaiban.
Az Európai Bizottság Brüsszelben kiadott, szokásos éves foglalkoztatottsági jelentése szerint ez az arány 2002-ben csak 64,3 százalék volt, azaz a tagországoknak (a hozzájuk jövő májusban csatlakozó 10 új tagállammal, köztük Magyarországgal együtt) 2003 és 2010 között még 22 millió új munkahelyet kellene teremteniük. Az előző öt év adata szerint ez nem lehetetlen, de nehéz feladat.
A most közzétett bizottsági dokumentum szerint a tavalyi, 64,3 százalékos arány mindössze 0,2 százalékos növekedés a 2001-es adathoz képest, s jócskán elmarad a 2000-es, majdnem két százalékos bővüléstől. Ez a minimális növekedés is jórészt a női foglalkoztatottság növekedésének köszönhető: ez a mutató az Európai Unió területén ma már a teljes, munkaképes korú lakosság 55,6 százalékát teszi ki, s 0,6 százalékkal nagyobb, mint az előző évben. A férfiak foglalkoztatottsága viszont némileg csökkent, s tavaly 72,8 százalékon állt.
A jelentés most első ízben foglalkozott részletesen a jövőre csatlakozó 10 új tagállam helyzetével. A dokumentum szerint, ha ezeknek az államoknak az adatait hozzávesszük a tizenötökéhez, akkor az átlagos foglalkoztatottsági szint 62,9 százalékra esik vissza. Különösen rossz Lengyelország helyzete, ahol a többi kilenc országtól eltérően – amelyekben csökkent a munkanélküliségi arány – a munkanélküliség 2002-ben még mindig 20 százalék körül mozgott. (MTI)