A közös tulajdonba tartozó épületrészek, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, lakások fenntartásához minden tulajdonostárs köteles hozzájárulni. Ettől azonban a társasház szervezeti és működési szabályzatában el lehet térni, így lehetőség van arra, hogy a tényleges használati arányoknak megfelelően fizessék a tulajdonostársak a költségeket.
Sokakat kérnek fel arra, hogy legyen egy cégnél valamilyen külföldi személy magyarországi kézbesítési megbízottja. Ez nem igazán jelent többlet elfoglaltságot, azonban nyűgnek érezhetjük, ha már megszűnt a céggel a jogviszonyunk, vagy nem tartjuk a kapcsolatot a külföldi személlyel.
A Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) listáján mind a természetes személyek, mind a vállalkozások adatait nyilvántarthatják. Kérdés azonban, hogy kik és miért kerülhetnek fel erre a listára, meddig maradnak BAR-osok, és belenézhetnek-e a róluk nyilvántartott adatokba.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény lehetőséget ad a társasház közgyűlésének arra, hogy a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonát és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadát a közgyűlés határozattal jelzálogjoggal terhelje meg, a hátralék megfizetésének biztosítékául (30. § (1)).
A délkelet-ázsiai természeti katasztrófa miatt sok magyar utas kényszerült lemondania éppen esedékes külföldi útját, ám számos utazási iroda „vis maior” kárra hivatkozva nem, vagy csak részlegesen fizette volna vissza a részvételi díjat. De mi számít vis maiornak a jog szerint és mit tehetünk, ha például természeti katasztrófa miatt hiúsul meg külföldi nyaralásunk?
Miközben egy étteremben, kávéházban gyanútlanul beszélgetünk, előfordulhat, hogy ellopják a kabátunkat, táskánkat, vagy esetleg a pénztárcánkat. Ilyen jellegű bűncselekmények esetén csekély az esély arra, hogy a rendőrség elkapja a tettest. Mégis van lehetőség arra, hogy a kárunkat megtérítsék.
Ha gépjárművel olyan személy okoz nekünk kárt, aki rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással, a biztosító megtéríti a kárunkat. De kártérítést akkor is kaphatunk, ha a járműnek nincs biztosítása, illetve ha ismeretlen.
A dolgozók gyakran nem élnek jogaikkal akkor sem, amikor munkaadójuk jogellenesen szünteti meg munkaviszonyukat.
Az újságokat olvasva sokszor találkozhatunk külföldi munkavégzésre csábító hirdetésekkel. Gyakran csak utólag derül ki, hogy a munkavállaló „nem olyan lovat akart”, azaz nem azt a munkát kell végeznie, amit meghirdettek, vagy éppen nem olyan feltételek mellett, mint ígérték. Az elővigyázatosság tehát nem árt ilyen esetekben.
Az üzletekben vásárolva sokszor nem is tudatosul bennünk, hogy a kereskedővel egyben fogyasztói szerződést is kötünk. Ez alapján a kereskedő nemcsak átadja a vásárlónak a megvásárolt cikket, hanem az áru hibája esetén kárpótolnia kell a vásárlót.