A rendőrség az V. kerületi gyilkosságot követő társadalmi felháborodás hatására bejelentette, hogy egy évre visszamenőleg újravizsgálják a kapcsolati erőszak miatt tett feljelentéseket és a megszüntetett nyomozásokat is.

„Több ezer feljelentésről lehet szó” – közölte a HVG kérdésére a Patent Egyesület. A nőjogi szervezethez forduló áldozatok rendszeresen arról számolnak be, hogy már a rendőrségi recepción sem jutnak túl. Sokan nem tudják, de ott azonban nem rendőrök, hanem objektumőrök ülnek, mégis van, hogy még jogi tanácsokat is adnak, vagy a feljelentés lehetséges negatív következményeiről beszélnek – mondja a szervezet. Ezeket az ügyeket nem vizsgálják újra, hiszen nem indult nyomozás, így nyomuk sincs, ezért megtippelni sem lehet, összesen hány ilyen esetről lehet szó. A rendőrség most nőjogi szervezetekkel egyeztet, a Patent Egyesülettől úgy tudjuk, az úgynevezett objektumőröket is képzik majd, és ígérik, minden hozzájuk forduló áldozat beszélhet majd rendőrrel.

A Patent Egyesület Facebook-posztjából az is kiderül, hogy a rendőrség már egy személyes találkozón is megerősítette az együttműködési szándékát. Eszerint a képzések kiterjesztését tervezik, az ORFK és a BRFK is külön figyelmet fordít majd a kommunikációra, ezzel kapcsolatban is a nőjogi szervezetek segítségét kérték. 

A BRFK létrehoz egy külön kommunikációs csatornát, ahol a Patent és a NANE közvetlenül jelezheti, ha ügyfeleik eljárási szabálytalanságot vagy méltatlan bánásmódot tapasztalnak. A Patent Egyesület szerint a rendőrség valóban elkezdte az ügyek felülvizsgálatát, több ügyfelük jelezte a napokban, hogy felkereste őket a rendőrség a korábbi feljelentésükkel kapcsolatban. 

A nőjogi szervezet felhívta azonban a figyelmet, ezek még csak a kezdeti lépések, ezért továbbra is gyűjtik az aláírásokat a kötelező, átfogó rendőrségi képzések bevezetéséért, és továbbra is úgy gondolják, a nők helyzetén azonnal változtatni kell, amihez nagyon sok munkára van még szükség. 

Az IDEA Intézet legfrissebb felméréséből is az derül ki, hogy a lakosság jelentős mértékben alábecsüli, mennyi nő szenved erőszaktól Magyarországon. Például a többség szerint a nők elleni, kapcsolati erőszak szempontjából a magyar nők helyzete megfelel az uniós átlagnak, holott az Eurostat adatai nem ezt mutatják. Miután a válaszadókat szembesítették az Eurostat adataival, háromnegyedük szomorúnak és aggasztónak találta a helyzetet, de így is csak 42 százalék gondolja, hogy az államnak cselekednie kell ez ügyben, és 34 százalék szerint a nők elleni erőszak problémája a civil környezetre, a barátokra, ismerősökre tartozik, az ő felelősségük, 18 százalék szerint pedig az Eurostat adatai nem felelnek meg a valóságnak, torzak és felnagyítják a problémát.