Itthon Galicza Dorina 2024. december. 11. 17:27

"Annyira bántókat írt, hogy a gyomrom is összerándult tőle" – állította Ádám Zoltán corvinusos főnöke a bíróságon

Ádám Zoltán pere szerdán folytatódott, a Corvinus egyetemről kirúgott docens közvetlen felettese, a megbízott rektor és a kancellár is megjelent a bíróságon, ahol azt állították, az oktató elfogadhatatlan stílusban kommunikált és lejáratta az egyetem vezetését.

Hónapokig tartó halasztások után szerdán elkezdődött a Corvinus egyetemről kirúgott docens, Ádám Zoltán munkajogi perének érdemi része. Ez alkalommal a történet kulcsszereplőit, Szabó Lajos akkori megbízott rektort, Domahidi Ákos kancellárt és Major Klárát, Ádám közvetlen felettesét hallgatta meg a bíróság. Igaz,

az egyetem szerette volna, ha az ügy a nyilvánosság kizárásával megy tovább,

a bíróság szerint azonban a Corvinus esetében nem áll fenn a jó hírnév megsértésének veszélye, így elutasította a kérelmet.

Az ügy megértéséhez fontos felidéznünk az előzményeket. Miután Ádám Zoltán 2023 nyarán jelezte az akkori rektornak, Szabó Lajosnak, hogy úgy tapasztalta, az egyetem kivételezett egy diákkal, etikai vizsgálat indult. A végül elbocsátott docens korábban részletesen beszélt arról, miért robbantotta ki a vizsgabotrányt, azzal volt problémája, hogy amikor egy, a tantárgyi követelmények egy részét nem teljesítő diáknak a szabályoknak megfelelően nem biztosítottak vizsgázási lehetőséget, akkor a diák befolyásos, aktív családjának közbenjárása után dékáni méltányosság után mégis vizsgázhatott.

Emellett azonban egy másik, szinte ugyanolyan helyzetben lévő diák esete is előkerült, a két hallgató ügyét ráadásul nem ugyanúgy kezelték. Tekintve, hogy az Ádám Zoltán által kezdeményezett eljárás csak az elsőt vizsgálta, annak lezárulta után szabálytalansági eljárás is indult a második ügyben, itt már a végül elbocsátott docens esetleges felelőssége is felmerült. Az egyetem szerint a második esetben Ádám Zoltán közvetlen kollégája kivételezett és azt gondolták, erről Ádám is tudott. Végül arra hivatkozva rúgták ki Ádámot, hogy ebben az ügyben nem működött együtt a vizsgálóbizottsággal, amelynek a kancellár, Domahidi Ákos is tagja volt.

Az ügy kulcsszereplői:

  • Major Klára: Ádám Zoltán közvetlen felettese, a közgazdaságtani intézet vezetője. Neki volt döntési jogköre a docens munkajogi státuszában.
  • Szabó Lajos: a szabálytalansági vizsgálat és a kirúgás idején megbízott rektor. Egyetértési, illetve vétójoggal rendelkezett Ádám Zoltán elbocsátásában.
  • Domahidi Ákos kancellár: a szabálytalansági eljárás lefolytatására felállított bizottság tagja, ő levelezett Ádám Zoltánnal, akit arra hivatkozva rúgtak ki, hogy nem küldte meg Domahidinek azokat az e-maileket, amiket kértek tőle.
  • Vyacheslav Arbuzov: Ádám Zoltán közvetlen kollégája, közösen oktatták azt a tantárgyat, ahol aggályok merültek fel a vizsgáztatásokkal kapcsolatban. Vele váltotta azokat a leveleket Ádám Zoltán, amelyeket a kancellár később kért.

A maratonira nyúlt tárgyalásra először Szabó Lajost hívták be, akit korábban már több alkalommal szeretett volna meghallgatni a bíróság, különböző okokból azonban erre mostanáig nem volt lehetőség. Szabó az egyetem vizsgabotránya idején általános rektorhelyettesként dolgozott, de még ugyanazon a nyáron lett az intézmény megbízott rektora.

Ennek azért van jelentősége, mert amikor a kivételezésre fókuszáló etikai eljárásban több szabálytalanságot is tapasztaltak, azt ő jelentette a rektornak, amikor azonban az ügyben lépni kellett, már ő maga volt a megbízott rektor. Vagyis gyakorlatilag a saját bejelentését kellett volna egy magasabb pozícióból megvizsgálnia. Ennek elkerülésére a vizsgálóbizottsági posztot átadta Zsóka Ágnes általános rektorhelyettesnek.

Szabó az Ádám Zoltán kirúgását megelőző hónapok eseményeit is részletesen felvázolta saját szemszögéből, kitért a vizsgabotránnyal foglalkozó etikai eljárásra is. Mint mondta, itt kiderültek bizonyos rendszerszintű problémák, ezek megszüntetésére, kiküszöbölésére javaslatokat tett. A korábbi rektor hangsúlyozta, a cél az volt, hogy többször ne forduljon elő kivételezés, ennek gyanúját is kerüljék, nem pedig az egyes kollégák szankcionálása.

Szabó nem vett tehát részt a szabálytalansági eljárásban, annak eredményéről októberben tájékoztatta Domahidi Ákos kancellár a lezáró határozat megküldésével, ekkor értesült arról is, hogy “munkajogi lépésekre kerülhet sor”.

Erről azonban nem Szabó feladata volt dönteni. Az egyetemen működő “one over one” elv, alapján

Major Klárának kellett megszabnia, hogy milyen szankció illeti meg Ádám Zoltánt,

ehhez pedig közvetlen felettesétől, vagyis Szabó Lajostól kellett jóváhagyást kérnie. Ők az egyetem HR-vezetésével ültek össze és beszélték át, hogy milyen munkajogi következmény éri a szóban forgó munkatársakat, köztük Ádám Zoltánt is. Végül ugyanők közölték a docenssel, hogy azonnali hatállyal felmondanak neki.

“Volt egy kivételesen befolyásos család, aminek a tagjai kivételesen aktívak voltak” – Ádám Zoltán a Fülke Extrában

Javában tart a munkajogi per, amit Ádám Zoltán, a Corvinus Egyetem egykori oktatója indított, miután egy Forbes-listás család gyerekének vizsgabotránya után elbocsátották. Ha nyer, visszamenne tanítani, de a Fülke Extrában azt is elmesélte, hogy zajlott a kirúgása és a protekciós diák végül hogyan vizsgázott a titkárságon, a többi hallgatótól elkülönítve.

Major Klára a bíróságon azt mondta, meggyőződése, hogy a szabálytalanságok nem külső nyomásra történtek. Szabó Lajos és a kancellár pedig tanúvallomásukban a másik diákról beszéltek bővebben. Ez a hallgató ugyanúgy nem teljesítette maradéktalanul a feladatokat, mégis dékáni közbenjárás nélkül kapott pótlási lehetőséget arra hivatkozva, hogy későn iratkozott be, így az első kitöltendő kvízről lemaradt. Ugyan ő nem Ádám Zoltán szemináriumi csoportjába járt, a rektor álláspontja szerint neki is lehetett szerepe abban, hogy a két esetet nem ugyanúgy kezelték, a tantárgy három oktatója ugyanis jellemzően egyeztetett minden kérdéses ügyben.

Ádám Zoltán oktatótársa, Vyacheslav Arbuzov azt állította az eljárás során, hogy erről a konkrét diákról is beszélt a többi oktatóval, ezt Ádám tagadta, másodjára pedig Arbuzov is visszakozott és azt mondta, lehet, hogy rosszul emlékszik. Ádám Zoltán szerint egyébként, ha kollégája úgy tudta, a diák későn iratkozott be, akkor nincs szó tudatos diszkriminációról, hiszen ebben az esetben jogosan járt volna neki a pótlási lehetőség.

Ezt próbálta tehát tisztázni a vizsgálóbizottság, Domahidi Ákos kancellár szerint ebben az időszakban óriási nyomás volt az egyetemen, teljesen jogosan, hogy kiderüljön, volt-e diszkrimináció és ha igen, kinek a javára, illetve kárára. Állítása szerint mindenki maximálisan együttműködő volt és maradéktalanul átnyújtott minden kért dokumentumot, egészen addig, amíg Arbuzov diákjának helyzete nem került elő.

Ehhez kapcsolódva az egyetemi meghallgatásán Ádám Zoltán kérés nélkül idézett egy közte és Arbuzov között zajlott levélváltás két e-mailjéből, itt Domahidi külön felhívta a figyelmet rá, hogy azokat ők nem látták, csak szóban idézett belőle pár mondatot a docens.

“Miután részleteket fellibbentettek, elzárták előlünk ezeket a leveleket, mi pedig

bizonytalanok voltunk, hogy valójában létezik-e ez az e-mail vagy sem”

– mondta szerdán a bíróságon. Végül ezek a levelek vezettek Ádám kirúgásához, azokat ugyanis többszöri kérésre sem küldte el. Az ő álláspontja az, hogy túl szűk határidőket kapott és azt gondolta, ő elküldte a leveleket, a kancellár pedig nem pontosított egyértelműen, hogy mit nem kapott meg és mit vár még tőle. A levelek kérdése az ügy kulcsmozzanatának tűnik, a Corvinus az ügyben informatikai szakértőt is beidézne egy későbbi tárgyalásra, erről itt írtunk bővebben.

Ádám Zoltán a bíróságon: A Corvinus kancellárja egy idő után nem válaszolt, aztán egyszer csak behívtak, hogy elbocsátanak

A Corvinusról kirúgott docens az általa indított munkajogi perben tett vallomást a bíróságon az egyetem vezetőjével folytatott levélváltásról.

Arra a kérdésre, hogy a leveleket miért nem próbálták Arbuzovtól elkérni, a kancellár azt mondta, rá nézve lettek volna terhelőek a levelek. Bár a szabálytalansági eljárást anélkül zárták le, hogy ezeket megkapták volna, utólag kiderült, a levelekből se derült ki, hogy pontosan ki mit tudott Arbuzov hallgatójának ügyéről.

Megállapították azonban, hogy

Ádám Zoltán “súlyos kötelezettségszedést követett el” azzal, hogy nem juttatta el a kancellárnak a leveleket.

“Én kiszámoltam, 620 ezer másodperce volt elküldeni azokat a leveleket, amelyeket a meghallgatás során kérés nélkül két másodperc alatt megtalált” – érvelt a kancellár a szűk határidőkkel szemben. Kiderült az is, személyesen annak ellenére sem keresték egymást Ádám Zoltánnal ebben az időszakban, hogy nagyjából harminc méterre volt egymástól az irodájuk.

A három tanú egybehangzó véleménye szerint emellett Ádám egyetemi közegben megengedhetetlen stílust engedett meg magának feletteseivel szemben.

Szabó és Major ugyanis szintén címzettje volt akkor Domahidi és Ádám Zoltán levélváltásának egy részének. Míg előbbi egyáltalán nem foglalkozott ezzel, Major Klára szerint az általa látottakból kiderült, konfliktus van a két férfi között, annyira azonban nem volt bevonva a párbeszédbe, hogy meg tudja ítélni, kinek van igaza.

Annyira bántóak voltak, amiket a kancellárnak írt, hogy a gyomrom is összerándult tőle, még úgy is, hogy nem nekem szólt a levél”

– mondta a bíróságon. Példaként azt tudta felhozni, hogy Ádám Zoltán számonkérően kérdezte, milyen alapon utasítja őt a kancellár, illetve jelezte, hogy ha nehézséget jelent két szöveg tartalmának összevetése, akkor szívesen segít neki.

Ezt kifogásolta Domahidi is vallomásában, mint mondta, ő több milliárd forintos költségvetést kezel, elit külföldi egyetemeken, angol nyelven végzett képzéseket, így a szövegértésének, angoltudásának megkérdőjelezése merőben sértő.

“Bírónő, jogászként pontosan tudom, hogy egy vezetőknek több mindent el kell tűrnie, de ez túlment egy határon” – mondta a kancellár. Ráadásul a levelezés megjelent egy szakszervezeti, zárt Facebook-csoportban is, mégpedig Ádám Zoltán kommentárjával együtt. A Corvinus szerdán tanúskodó munkatársai szerint innen futótűzszerűen terjedt tovább és úgy jutott el gyakorlatilag minden egyetemi polgárhoz, mintha egy “második intraneten” küldték volna szét. Szabó Lajos szerint ezáltal az oktató megkérdőjelezte a kancellár intellektusát és azt, alkalmas-e a pozícióra, vagyis az egyetem vezetését járatta le.

“Úgy érzem, vezetőként felelősségem van abban, milyen a kommunikáció a kollégák között, így

tenni akartam azért, hogy ennek a stílusnak ne legyen helye az egyetemen”

– indokolta a kirúgást Major Klára, akinek korábbi tapasztalatai szerint korábban jóindulattal, segítőkészen fordultak egymáshoz az ott dolgozók.

Ádám Zoltán kifogásolt kommunikációs stílusának alátámasztására a tanúk beszéltek arról is, hogyan reagált a kirúgására. A jelen lévő Major és Szabó szerint ugyanis mindkettőjükkel szemben személyeskedő volt, előbbinél megkérdőjelezte, hogy valóban ő döntött a kirúgásáról, Szabónak pedig azt mondta, egy jobb kocsmába már be sem engednék. Bár az oktató nem tagadta, hogy ilyenek elhangzottak, a jogi képviseletét ellátó TASZ szerint az ügy szempontjából ez irreleváns, hiszen már a kirúgása után történt.

További érdekesség, hogy amikor Major Klárát az intézeten belüli reakciókról kérdezték, elmondta, az oktatók egy része kérte, hogy értekezleten számoljon be a helyzetről, ahol többekben is felmerült ugyanaz a kérdés, miszerint tényleg ő döntötte-e el, hogy kirúgják Ádám Zoltánt.

A tárgyalás szerdai része közel négy óráig tartott, a végén a bírónő meg is jegyezte, majdnem rekordot döntött a 36 oldalnyi jegyzetével. Végül kiírta a következő ülés januári időpontját, ahol többek között a Corvinus jogi- és HR-vezetőit hallgatják meg, majd távozóban még áldott, békés ünnepeket kívánt a perben álló feleknek.

Hirdetés
hvg360 Kiricsi Gábor 2024. december. 11. 19:30

„Egy 50-es kollégának mindez felfoghatatlan, szerinte ez így nem korrekt" – miért szoronganak a férfiak a munkahelyükön?

Ha egy férfi kevésnek érzi magát a pozíciójához, nem fog beszélni róla, ahogy arról sem, hogy igazából szeretné, ha a főnöke megdicsérné. A munkahelyi szorongások ellenszere az önazonosság lenne, de ennek elérése sem könnyű, ráadásul már szőke nős vicceket sem lehet mesélni. Miért szorong sok férfi amiatt, hogy mindene meglegyen, amikor már mindene megvan? Mit éreznek a női vezetők jelenlétében? Milyen, amikor az X-generációsok „no pain no gain” világa összefeszül a becsvágyó fiatalokéval? Újabb cikkünket olvashatják a férfiszorongásokról.