November végén egy salátatörvénybe bújtatva fogadott el egy törvénymódosítást az Országgyűlés az állami vagyonnal kapcsolatban: mostantól fogva reprezentációs célból vagy protokolláris ajándékként ingóságokat adhat az állam protokolláris képviseletében eljáró személy, mindezt ingyen.

A Nagy Márton által jegyzett salátatörvényben elrejtett módosítás indoklása nem árul el igazán sok mindent, mindössze annyit, hogy az ajándékokra fordítható keretösszeget már tartalmazza a költségvetési törvény. A Válasz Online-t több múzeumi dolgozó is aggódva kereste meg az elmúlt napokban: attól tartanak, hogy az új jogszabály lehetőséget nyújt majd arra, hogy állami szereplők körülnézzenek a közgyűjteményekben, és abból válasszanak nagy értékű műtárgyakat elajándékozásra.

A lapnak nyilatkozó források szerint a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy egy-egy diplomáciai látogatás vagy esemény előtt a kormány tagjai kiemelnek festményeket, antik fegyvereket vagy iparművészeti alkotásokat a raktárakból. Azért is tartanak ettől, mert a rendelkezés nem tartalmaz semmilyen korlátozást a múzeumi javakkal kapcsolatban, a módosítást kritizálók úgy gondolják, hogy a törvény szövegébe érdemes lett volna beilleszteni, hogy a muzeális intézmény alapleltárában szereplő kulturális javak protokolláris ajándékként nem átruházhatók.

A Válasz Online felemlegeti a módosítás kapcsán az emlékezetes esetet, amikor Orbán Viktor miniszterelnök három évvel ezelőtt Lengyelországnak ajándékozott mindenfajta ellenszolgáltatás nélkül egy 16. századi műtárgyat: egy reneszánsz gyermekpáncélt, amit Zsigmond lengyel királyfi kapott Ferdinánd osztrák főhercegtől, későbbi német–római császártól, amikor annak lányát, Erzsébet főhercegnőt eljegyezte. Ahogyan írják, a páncél valószínűleg sosem járt azelőtt a lengyeleknél, nem alkotta az ország tulajdonát, tehát kifejezetten protokolláris ajándékként szolgált.

A nagyértékű ajándékozást egy, a 2020-as Magyar Közlöny karácsonyi számában megjelent kormányhatározat tette lehetővé, és az ingyenes átruházást két jogszabály támasztotta alá: egy 1993-as, magyar-lengyel kulturális együttműködésről szóló nemzetközi egyezmény, és a vagyontörvény egy része. Az előbbi mindössze arról szól, hogy nemzetközi egyezmény alapján állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható, a másik arról, hogy erről nyilvános kormányhatározatnak kell rendelkeznie.

„Láttuk tehát, hogy amikor egy kiemelt magyar műtárgyat a kormány ki akart venni a Nemzeti Múzeum alapleltárából, és oda akart adni protokolláris célokra, azt eddig is megoldotta – egy olyan nemzetközi egyezményre hivatkozva, ami egyébként nem ezért született” – írja a lap. Úgy látják, hogy az új rendelkezés megkönnyítheti az ajándékozás folyamatát, és a kormánytagoknak nem kell majd trükközni olyan kormányhatározattal, mint amilyen a díszpáncél kapcsán szükséges volt.

Kiemelt képünkön a Néprajzi Múzeum egyik raktára látható. Fotó: Mitrik Dóra.