A magyar társadalom értékeli a demokráciát, ám kétharmada elégedetlen annak jelenlegi állapotával – derül ki a Policy Solutions (PS) és a Friedrich Ebert Stiftung (FES) friss kutatásából, amelyet a 24.hu ismertetett.

A nyolc országban (Magyarország, Szerbia, Ukrajna, Lengyelország, Svédország, Észtország, Németország, Spanyolország) elvégzett felmérés egyebek mellett megállapította, hogy:

• a demokrácia népszerűsége Magyarországon hasonló szinten van, mint más kelet-európai országokban (Szerbia, Lengyelország, Észtország), de elmarad a nyugat-európai országokétól,
• a kormánypárti szavazók 60 százaléka és az ellenzéki szavazók közel 90 százaléka tartja fontosnak, hogy demokráciában éljen,
• a megkérdezettek 64 százaléka szerint a kormány nem demokratikus,
• a vizsgált országokhoz hasonlóan Magyarországon is az látható, hogy a nők erősebben büntetnek, mint a férfiak. Nemzedéki megosztottságra utal, hogy az idősebb korosztályok általában kritikusabbak az antidemokratikus jelöltekkel szemben, mint a fiatalok, és az életkor növekedésével a büntetésre való hajlandóság fokozatosan nő,
• a fiatalok legkeményebben a kormányzati korrupciót leleplező újságírók üldözését büntetik,
• Magyarország és hét másik európai ország összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy a demokratikus kompetencia szintje a magyar válaszadók körében a legalacsonyabb, és egyben ők azok, akik a leglojálisabbak a saját politikai táborukhoz,
• a tanulmányban vizsgált összes pártszimpatizánsi alcsoportban a Fidesz–KDNP támogatói egyértelműen a legtoleránsabbak a demokratikus értékek megsértésével szemben,
• Magyarországon az azonos nemű párok jogairól szóló vita a legmegosztóbb, de a választók ezt tartják a legkevésbé fontos kérdésnek, helyette nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az adóknak, az oktatásnak és a bevándorlási politikának.

Az adatfelvétel Magyarország esetében még nyáron történt.