Az Alkotmánybíróság ugyan nem hirdette ki győztesnek a Fővárosi Önkormányzatot a szolidaritási hozzájárulásról szóló, Budapest számára jelentős, százmilliárd forintos nagyságrendű jogvitában, de Kiss Ambrus főigazgató a HVG-nek azt mondta, több ponton mégis nekik adtak igazat a kormánnyal szemben, és az ügy még nincs lezárva.
A 2023-as 54 milliárd forint után a kormányzat a Fővárosi Önkormányzattól idén 75,5 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást szedne be, sőt ennek több, mint 80 százalékát október végéig inkasszóval be is szedte, ráadásul az Államkincstár még mindezt megfejelte 600 milliós késedelmi kamattal is – árulta el a HVG-nek Kiss Ambrus, a Városháza főigazgatója, korábbi főpolgármester-helyettes (nyitóképünkön Karácsony Gergely főpolgármesterrel). Kérdésünkre megerősítette:
a szolidaritási hozzájárulás ügyében a kormányzattal szembeni jogvitájuk nem zárult le azzal, hogy az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozata szerint az elvonás nem ellentétes az Alaptörvénnyel, mert közben a döntés indoklása több ponton is a főváros álláspontját támasztja alá, és az ügyben a főváros által indított bírósági per folytatódik.
A HVG is beszámolt az Alkotmánybíróság (Ab) döntéséről. A testület elé úgy került a kérdés, hogy a főváros bíróságra vitte jogvitáját a kormányzattal, miután Karácsony Gergely főpolgármester tavaly megtagadta, hogy a szerinte túlzott szolidaritási hozzájárulást befizessék. Az Államkincstár azonban inkasszóval lehívta az esedékes összegeket 2023-ban és 2024-ben is, ahogy Kiss Ambrus is jelezte.
A főváros a Fővárosi Törvényszéken perelte emiatt a kormányzatot, a bíróság pedig az eljárásban az Ab-hez fordult, kérve a szolidaritási hozzájárulás ügyében Alaptörvény-ellenesség megállapítását. A törvényszék ezt keményen fogalmazva azzal indokolta: „a szolidaritási hozzájárulás mértéke abszolút értéken konfiskáló, sőt kifejezetten elkobzó jellegű”.
Az Alkotmánybíróság azonban nem így ítélte meg és – a törvényben előírt 90 napos határidőt bármiféle indoklás nélkül túllépve, 236 napra hozott – határozatában az Alaptörvény-ellenesség kimondását elutasította. Ugyanakkor az egész ügyet visszadobta a Fővárosi Törvényszéknek, az eljárás folytatását elrendelve.
A 34 oldalas Ab-határozatban azonban van más is. Ahogy Kiss Ambrus főigazgató a HVG-nek elmondta, több pont is van az indoklásban, amely a főváros álláspontját támasztja alá, így pedig a folytatódó peres eljárásban a kormányzati érvek ellen szól. Ezért ő abban bízik, hogy a főváros számára kedvező ítélet születhet majd jogerősen.
Kiss Ambrus szerint az Ab igazat adott például a fővárosnak abban, hogy a szolidaritási hozzájárulást technikailag beszedő Államkincstárnak a fővárost ügyfélként kezelő hatósági eljárásban kellett volna megállapítania az önkormányzatot érintő elvonás mértékét, amellyel szemben adott kellett volna, hogy legyen a jogorvoslat lehetősége.
Ilyen hatósági eljárás azonban nem volt, annak eredménye ellen a főváros ügyfélként nem is tudott fellépni – magyarázta a főigazgató, aki szerint ez azért lényeges, mert ebben az eljárásban kellett volna az Államkincstárnak azt vizsgálni, hogy az elvonás nem lehetetleníti-e el az önkormányzatot a feladatai ellátásában. Márpedig
ahogy Karácsony, úgy Kiss is azt mondja, hogy ellehetetleníti ez az évente több tízmilliárdos nagyságrendű elvonás a főváros működését, feladatellátását.
A főigazgató szerint ezt támasztja alá az is, hogy az Állami Számvevőszéknek a főváros gazdálkodására vonatkozó jelentése alapján az Ab határozata is levonta azt a következtetést, hogy a főváros gazdálkodása az utóbbi években egyre inkább elnehezült, miközben a szolidaritási hozzájárulás mértéke mégis tovább emelkedett.
Ahogy az Ab határozata is utalt rá, ezzel a szolidaritási hozzájárulás lényegében elveszítette eredeti funkcióját. Emlékezetes, hogy az Orbán-kormány 2017-től vezette be a szolidaritási hozzájárulást, amit a “gazdagabb” önkormányzatoknak kellett megfizetni, és a kevésbé tehetősebb településekhez jutott el.
Kezdetben, 2017-ben az önkormányzatok által beadott szolidaritási hozzájárulás nem nagy összeg volt, és kiszámításának alapja az iparűzésiadóerő-képesség volt. Vagyis minél több iparűzési adót fizetnek a vállalkozások az önkormányzatnak, annál magasabb a befizetendő szolidaritási adó összege is.
Idővel a kormányzat rákapott e fenti elvre épülő elvonásra, és mivel a kormány határozza meg törvényben az adószámítás alapjával a fizetők körét és az adó mértékét is, egyre feljebb srófolta mindkettőt.
Így míg 2017-ben 166 önkormányzat fizetett 26 milliárd forint körüli hozzájárulást, 2023-ban pedig már 724 település 237 milliárdot, addig idén már 848 önkormányzattól vár a kormány összesen 310,6 milliárdot. Ez azt jelenti, hogy a Kiss által említett, fővárost érintő 75,5 milliárd az érintett 2800 településtől beszedendő összeg mintegy negyede.
Kiss kiemelte, hogy az Ab abban is a fővárosnak adott igazat, hogy az állam több hozzájárulást von el a Budapesttől, mint amennyi támogatást ad. Az Ab viszont azt is megállapította, hogy a szolidaritási hozzájárulás emelkedése és a főváros 2023-ra előállt nettó befizetői pozíciója között ok-okozati összefüggés nem kimutatható.
Mindenesetre a főigazgató szerint az Ab azt elismerte, hogy ha a főváros nettó befizetővé válik, akkor az ellentétes lehet az európai Önkormányzati Chartában és az Alaptörvényben rögzített önkormányzati autonómiával. Akárhogy is, az Ab végül a pénteki döntéssel a főváros által indított per folytatását rendelte el a törvényszéken.
