Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke közzétette a csütörtöki ülésen elhangzott információkat a Libanonban felrobban csipogók magyar vonatkozásáról. Nem kell emelni Magyarország terrorfenyegetettségi szintjét.
Sas Zoltán, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke Facebook-posztban osztotta meg a Libanonban felrobban csipogók magyar szála miatt összehívott nemzetbiztonsági bizottság ülésen elhangzottakból a nyilvánossággal is megosztható információkat.
Mint írja, „konkrét információkat kapott” a Libanonban szeptember 17-én és 18-án felrobbant személyi hívókkal kapcsolatos ügyben a polgári titkosszolgálatoktól. Ezek a következők:
- A csipogók gyártása, beszerzése, értékesítése mögött egy több céget is tartalmazó hálózat állt.
- A csipogókat nem Magyarországon gyártották, a termékek soha nem is jártak hazánkban.
- A csipogók értékesítésében Magyarországon és Bulgáriában bejegyzett cégek működtek közre. Ezek a cégek kizárólag közvetítő szerepet töltöttek be, feltehetően azért, hogy leplezzék a valódi eredetet.
- A csipogók feltehetőleg a Tajvan–Hongkong–Libanon útvonalon jutottak el a felhasználókhoz.
- A nemzetbiztonsági bizottságon kapott információk alapján Magyarországnak és a magyar titkosszolgálatnak nem volt köze az eseményekhez.
- Az üggyel kapcsolatban az Alkotmányvédelmi Hivatal további vizsgálatokat folytat a társszerveivel és a nemzetközi partnereivel közösen.
- Nem merültek fel olyan kockázati tényezők, amelyek alapján emelni kellene Magyarország terrorfenyegetettségi szintjét.
A hvg.hu korábban arról írt, hogy a magyar kormány éppen azokban az övezetekben indított humanitárius és fejlesztési programokat az elmúlt években, ahol a Libanonban felrobbant csipogók gyártásában közreműködő magyar nő is igyekezett érvényesülni. Kérdés, hogy mit csináltak mindeközben a magyar operatív erők, és hogyan lehet, hogy Magyarország rövid időn belül már a sokadik kétes ügyletbe keveredik a geopolitikai konfliktusokban?
