Az indoklás szerint várták a Dél-Amerikából érkező jelentéseket.
“Álhír, hogy Magyarország megvétózta volna az EU a venezuelai választást bíráló közös nyilatkozatát. Megvártuk a Venezuelából beérkező jelentéseket, majd azok tanulmányozása után csatlakoztunk az Európai Unió közös állásfoglalásához” – írta lapunknak Paczolay Máté, a külügyminisztérium szóvivője.
Korábban a Politico nyomán írtuk meg, hogy hazánk vétózott, a brüsszeli lap forrásai szerint ráadásul a német uniós képviselők új, keményebb szankciókat mérlegelnek Venezuela ellen. Ehhez azonban szintén egyhangú megállapodás kéne, de az a legvalószínűbb, hogy Magyarország ezt is blokkolná.
Közös nyilatkozat hiányában végül Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője adott ki két saját nyilatkozatot, amelyekben azt írja, hogy a kihirdetett választási eredményeket nem lehet elismerni egészen addig, míg a győztes Nicolás Maduro rezsimje nem szolgáltat több bizonyítékot, amellyel alátámasztható Maduro győzelme. Úgy tudjuk, közös nyilatkozat nem is lesz, hiszen abban csak elismételnék a Borell által leírtakat, és bár definíció szerint tényleg nem volt magyar vétó, mi voltunk az utolsó tagállam, amelyik nem jelezte hozzájárulását a dokumentumhoz, az uniós tisztviselők pedig inkább nem vártak tovább.
Az ügy előzménye, hogy Venezuelában tömegek vonultak utcára azután, hogy a jelenlegi elnök, Nicolás Maduro bejelentette, ő nyerte meg a választásokat. Az exit pollok ellenzéki győzelmet vetítettek előre, szerintük pedig csalás történt, valójában az ő jelöltjük, Edmundo González 73,2 százalékot szerzett.
Az Orbán-kormány Maduróéval egy táborban van, amikor pedig tavaly év végén úgy tűnt, enyhül a venezuelai diktatúra szorítása, Szijjártó Péter több magyar energetikai vezetővel együtt utazott a dél-amerikai országba, hogy megvizsgálja, hogyan lehetne több pénzt csinálni a gazdasági együttműködésből, erről itt írtunk bővebben:
Nyitóképünkön Szijjártó Péter és Yvan Gil Pinto venezuelai külügyminiszter látható.