Miután júniusban úgy módosították az Alaptörvényt, hogy az államfő igazságügyi miniszteri ellenjegyzés nélkül élhet a kegyelmezés jogával, majd kiderült, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök idén még egyetlen ilyen ügyről sem döntött, és az Országos Bírósági Hivatalban tett látogatásakor kijelentette: „erre a jogkörre úgy tekintek, mint kiegészítő és kivételes hatáskörre”, csütörtökön késő este a Magyar Közlönyben, „kifejezve a nemzet egységét”, közzétett egy elvi határozatot.

Eszerint a kegyelmezés nem irányulhat a bíróság döntésének felülbírálatára, nem jelent fellebbezési fórumot, és ő csak különös méltánylást érdemlő okok esetén élhet vele. A döntésnek összhangban kell állnia a társadalom igazságérzetével, a sértettek, áldozatok érdekeit és szempontjait is nyomatékosan figyelembe kell venni.

A határozat a szabadságvesztésre és a közérdekű munkára elítéltek esetében akkor tartja indokoltnak a megkegyelmezést, ha „a terhelt egészségi állapotának olyan végleges, illetve visszafordíthatatlan, súlyos fokú, szakértői véleménnyel alátámasztott megromlása, illetve személyi körülményeinek olyan lényeges megváltozása következik be, amelyet a büntetőeljárás során a bíróság nem értékelhetett, és amelyek által a végrehajtás vagy annak folytatása ellehetetlenülne vagy olyan, a büntetés jellegén túlmutató aránytalan hátrányt okozna az érintettek számára, ami már nem szolgálná a generális és a speciális prevenció célját”.

Hasonló szempontokat fog figyelembe venni a pénzbüntetés elengedésével vagy a büntetőeljárás megszüntetésével kapcsolatban is. A büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól azt fogja mentesíteni, akinek a „közösséget szolgáló, értékteremtő tevékenységére, valamint a további személyi körülményeire tekintettel a kegyelmi mentesítéséhez nagyobb társadalmi érdek társul, mint az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásához”.

A határozat hangsúlyozza, hogy a kegyelemre senkinek nincs alanyi joga, az elnök minden ügyet egyedileg, bármiféle automatizmus alkalmazása nélkül bírál el az iratok alapján. Bizonyítási eljárásnak, személyes meghallgatásnak nincs helye.

„Az egyéni kegyelem gyakorlásáról a Sándor-palota a honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot”, olvasható a dokumentumban, de az államfői határozat azt is kimondja: „a hatályos jogszabályi keretek között a személyes adatok – köztük a bűnügyi személyes adatok, illetve az egészségügyi adatok – védelmére tekintettel a köztársasági elnöknek nincs mozgástere az egyedi kegyelmi ügyek részleteinek nyilvánosságra hozatalában”.