Nincs hőmérsékleti rétegződés a tóban, így egyelőre algavirágzás sem, hiába vált langymeleggé a vize a hőhullámban. De azt tudja, mitől látjuk türkiznek a Balatont?
Nem lesz több alga, nem lesz algavirágzás a Balatonban a kánikula miatt – nyugtatnak meg mindenkit a Hun-Ren Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói. A kutatók, Somogyi Boglárka és Vörös Lajos szerint még ha hetekig változatlan az időjárás, akkor sem kell tartani komolyabb algavirágzástól a gyakran 30 fokra is felmelegedő Balatonban.
Ennek oka, hogy mostanában a Balaton egész víztömege egységesen 28-30 Celsius fok körüli, és nem lehet számítani hőmérsékleti rétegződésre, vagyis egy-két héten belül algavirágzásra sem – hogy utána mi lesz, arra nem tudtak előrejelzést adni a kutatók. Mindenesetre a szombatra tervezett Balaton-átúszást nem az algák miatt halasztották el:
Az algavirágzást jellemzően a cianobaktériumok (kékalgák) felszaporodása okozza, és bár jelenleg is jelen vannak a tó vizében, de messze a fürdésre alkalmas határérték alatt: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 75 mikrogramm/liter a-klorofillban határozza meg kékalga-dominancia esetén a határértéket, de a tó leginkább kékalgás részén is csak 20 mikrogramm/liter ez az érték most, és
szerencsére most a tó nyugati területén is az ártalmatlan fecskemoszatok az uralkodó szervezetek”
– idézték Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat honlapján Somogyi Boglárkát.
Az anyagban kitérnek az algák ökológiai fontosságára – már ha az esetleges túlzott foszforterhelés miatt nem szaporodnak túl –, és arra, hogy
mitől látjuk a Balatont gyönyörű türkiz színűnek: a vízben lebegő mikroszkopikus méretű mészkristályok fényszórása miatt.
Azért algák ide, algák oda, nincs minden rendben a tóval és környékével, amely egyrészt demográfiai katasztrófa felé robog:
Másrészt pedig a nagyszabású ingatlanfejlesztések miatt Balaton-szerte pusztul a nádas, tűnnek el a természetes partok, amivel közvetetten fürdővizünk, végső soron pedig megszokott balatoni nyaraink látják majd kárát.
