Az Eurostat legfrissebb adatai szerint tavaly az Európai Unió lakosságának 9,5%-a nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ennek megfelelő vegetáriánus ételt fogyasszon. Ez 1,2 százalékkal magasabb, mint 2022-ben (8,3%). Emellett a szegénység kockázatának kitett emberek aránya 2023-ban 2,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

Az uniós országok közül tavaly Szlovákiában volt a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem tudtak megfelelő ételt vásárolni, Magyarország a második, Bulgária pedig a harmadik helyen állt. Ezzel szemben Írországban, Cipruson és Portugáliában volt a legalacsonyabb ez az arány.

A szegénységben élő magyarok közel felének, 44,9 százalékának nem telt minden második nap húsos, halas vagy vegetáriánus ételre. Június elején az Egyensúly Intézet közzétett egy szegénység mértékét vizsgáló közvélemény-kutatását, amely szerint jelenleg nagyjából 2,5-3 millió magyar tekinthető szegénynek.

A 24.hu beszámolója szerint bár a KSH még nem adta ki a 2023-ra vonatkozó, a háztartások életszínvonalát bemutató jelentését, 2022-ben 1,2 millió magyar ember jövedelme nem érte el a mediánjövedelem 60 százalékát. A lap ebből arra következtet, hogy tavaly a félmilliónál is többen kényszerülhettek arra, hogy az étkezéseiken spóroljanak. 2023-ban az alacsonyabb jövedelműek helyzete tovább romlott, amikor egyik évről a másikra 15 százalékponttal, 45 százalékra emelkedett azok aránya, akik ritkábban fogyasztanak húsos, halas vagy vegetáriánus főételt, mint szükséges lenne.