A kormánynak egy cselekvési tervet is be kell mutatnia október 30-ig.
Az Európa Tanács miniszteri bizottsága levélben fejezte ki „mély aggodalmát” a magyar kormány felé a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Baka András ügyében.
Baka Andrást 2011-ben távolították el a Legfelsőbb Bíróság éléről, az Emberi Jogok Európai Bírósága pedig 2016-ban adott neki jogerősen igazat, egyúttal a bírói függetlenséget erősítő lépésekre szólította fel a magyar kormányt.
Baka, akinek még nem járt le a határozott idejű megbízatása a Legfelsőbb Bíróság elnökeként, 2011-ben az Alaptörvény elfogadása után azért nem folytathatta munkáját a Kúriává átkeresztelt, de feladatát tekintve keveset változott testület élén, mert nem felelt meg annak az új követelménynek, hogy legyen öt év itthoni bírói gyakorlata.
Azt nem tekintették kellő tapasztalatnak, hogy 17 évig dolgozott egy nemzetközi bírói testületben, éppen az Emberi Jogok Európai Bíróságán.
Az ügyről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Az Európa Tanács miniszteri bizottsága mostani levelében az előrelépés hiányát kifogásolta, egyúttal felszólította a magyar kormányt, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a szükséges intézkedések bevezetésére.
A levélben „komoly aggodalmukat” fejezték ki amiatt is, hogy a magyar hatóságok nem készítették el a bírák jogállására és a bíróságok igazgatására vonatkozó hazai jogszabályok értékelését. A bizottság „nyomatékosan” felszólította a magyar hatóságokat, hogy készítsenek ilyen értékelést, továbbá október 30-ig mutassanak be egy cselekvési tervet az intézkedések bevezetéséről.