Először beszélt a köztársasági elnök lemondásához vezető ügyről a református püspök a 777 blognak.
- Egyórás interjút adott a kegyelmi ügyről Balog Zoltán református püspök.
- Nem tartja túlzónak, hogy ő járta ki a kegyelmet K. Endrének.
- A kegyelmi kérvényből szerinte addig nem született senkinek hátránya, amíg nem derült ki.
- Novák Katalin nem kért a segítségéből az ügy kirobbanása után, igyekeznek fenntartani a „testvéri kapcsolatot”.
- A lelkészi zsinati elnökségről azért mondott le, mert az politikai szerepkör, a püspökiről azért nem, mert az egyházi.
- A bicskei áldozatoknak azt kívánja, hogy találják meg azokat az embereket, akik valóságos segítséget adnak nekik, és nem kihasználni akarják őket.
A kegyelmi ügy kirobbanása után először adott interjút Balog Zoltán református püspök. A 777 keresztény blognak egy órán át válaszolt a kérdéseire a választások után, június 11-én, kedden. Balog az eddig kiszivárgott információk szerint fontos szerepet játszott a Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter lemondásához vezető ügyben, de szerepét eddig egyszer sem tisztázta.
A 777-nek ezt azzal magyarázta, hogy februárban, a zsinati gyűlés és az esperes-főgondnoki értekezlet előtt elmondott mindent, amiről úgy gondolta, hogy elmondható. Balog egyébként ekkor mondott le a zsinat lelkészi elnöki pozíciójából.
Az ügy februárban derült ki, amikor eljutott a sajtóhoz, hogy Novák Katalin a tavalyi pápalátogatás ürügyén elnöki kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének, K. Endrének. Őt korábban azért ítélték el, mert zsarolással kényszerítette a bicskei otthon több lakóját, hogy vonják vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomásukat.
„Ha az emberrel egy ilyen megrázkódtatás történik, ha így megrendül, akkor az első dolog nem a szöveg és a beszéd, hanem a csönd és a hallgatás” – magyarázta Balog, aki szavai szerint „hihetetlen nyomásnak érezte, hogy beszélni kell”.
A kegyelmi kérvény benyújtásáról azt mondta, onnan ismerte K. Endrét, hogy a felesége megkereste, segítsen célba juttatni a kegyelmi kérvényét. Korábban nem ismerte K. Endrét, a megkeresés után másfél órán át beszélt vele saját hivatalában. Arról nem tudott, hogy ekkor a férfi házi őrizetben volt-e, viszont a kérvény már be volt nyújtva.
„Az a megkeresés, amelyben a férjéről beszélt, azok az anyagok, amiket elolvastam ennek kapcsán, arra indítottak, hogy találkozzak K. Endrével, és találkoztam is vele” – mondta a felesége kéréséről Balog, aki szerint nagyon sok ilyen és más ehhez hasonló ügyben próbált az elmúlt 30-40 évben segíteni.
Balog azt is elismerte, hogy ő kereste meg Novák Katalint, akinek azt mondta, hogy ebben az ügyben érdemes lenne ilyen döntést hozni.
„Nem követtem el bűnt”
A riporter rákérdezett arra is, miért van az, hogy a bíróság szerint K. Endre bűnös, de ő azt feltételezte, hogy nem az. Balog erre azt felelte, hogy nagyon aránytalannak tartotta ezt a büntetést, amiben nagyon sokan megerősítették, jogi véleményeket is kikért. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a kegyelmi döntések méltányosságból születnek.
„Abból, hogy ez az ember jó szándékú, csapdába került, nem akart elkövetni bűncselekményt, és ahogy a bíróság által nem figyelembe vett iratokból láttam, arra jutottam, hogy nekem ennek az embernek segíteni kell” – sorolta.
Balog megismételte, hogy meg volt győződve K. Endre ártatlanságától, és abból, hogy az igazgatóhelyettes megpróbált egy tanút befolyásolni, szintén azt látta, hogy ő küzd az igazáért. A református püspök szerint az egész ügy egyébként sem került volna nyilvánosságra, ha K. Endre nem küzdött volna az igazáért, nem ment volna el a Kúriára, de ő a mai napig meg van róla győződve, hogy ártatlan.
Balog szerint ő azért gondolta azt, hogy K. Endre nem bűnös, mert ő maga leplezett le egy gyermekmolesztáló bűncselekményt, ő rendelte el a vizsgálatot, mégis aránytalan büntetést kapott. Azért akart neki segítséget nyújtani, hogy megkönnyebbüljön az élete.
„Nem túlzó azt állítani, hogy én jártam ki a kegyelmet K. Endrének” – ismerte el Balog, aki szerint nagyon súlyos hibát követett el, miközben senkinek nem akart kárt okozni.
„Bűnt nem követtem el, kegyelmet kértem, és ebből mindaddig, amíg nyilvánosság elé nem került, senkinek semmilyen hátránya nem származott, a gyermekeknek sem, hiszen ez az ember próbálta tovább élni a tisztességes életét.”
Azóta nem tartja a kapcsolatot K. Endrével, mert „ez nem az ő dolga”. Az RTL felvételéről, melyből kiderült, hogy a férfi az ügy kirobbanása után is megpróbálta rávenni az egyik áldozatot, hogy változtassa meg a vallomását, azt mondta: K. Endre nagyon rossz módszerrel továbbra is küzd az igazáért, nem volt szerencsés és helyes, amit tett.
Balog szerint nem igaz, hogy nem kért bocsánatot a bicskei áldozatoktól, az imádságban, amit elmondott, ott volt a bocsánatkérés.
„Novák távozása óriási veszteség”
Balog az interjúban azt is elmondta, hogy az ügy kiderülése után miért nem állt ki a nyilvánosság elé. Állítása szerint a segítségét és a kiállását is felajánlotta Nováknak, de a lemondott államfő erre nem tartott igényt, mert ő akarta vállalni a felelősséget a döntéséért.
„Én az első perctől úgy éreztem, hogy nekem erkölcsi felelősségem vállalni a szerepemet, és ezt vállaltam is” – fogalmazott a még mindig püspökként szolgáló Balog.
Azt a mai napig súlyos tehernek érzi, hogy Novák az ügy miatt távozott a közéletből.
Novák Katalin távozása óriási veszteség az egész országnak, a magyar nemzetnek, ezért engem súlyos felelősség terhel
– tette hozzá.
Saját püspökségéről viszont azért nem mondott le, mert a püspöki feladat egy egyházon belüli történés, alapvetően egy lelki megbízatás, amire eskü kötelezi az embert.
A lelkészi zsinati elnök politikai szerepkör, a püspöki pedig egyházi
– magyarázta felemás döntését.
Nem gondolja úgy, hogy belerántotta a kegyelmi ügybe a református egyházat: ők álltak mellé, és keltek a védelmére. Az egyház és a politikai viszonyán azonban szerinte is el kell gondolkodni.
Kifejtette azt is, hogy akik azt akarták, hogy lemondjon, ezt politikai okból tették, nem a gyermekek miatt. Balog hozzátette, hogy „brutális, alapvetően pártoldalról induló nyomás érkezett” arra irányulóan, hogy vonuljon vissza, mondjon le püspökként is.
Mint mondta, ez talán rövid távon megkönnyebbülés lenne, de mégis azt jelentené, hogy kívülről szólnak bele az egyház életébe.
Balog saját szavai szerint „megtört”, és jelenleg a bűnbánatot tartja a legfontosabb dolognak. Ezt a családján belül is próbálja gyakorolni, és azt is elismerte, hogy ha felismerik az utcán, az emberek nem viszonyulnak hozzá pozitívan.
Novák Katalinnal igyekszik „a testvéri kapcsolatot fenntartani”, és nagyon nagy szüksége van ebben az ügyben a megbocsátásra. Azt nem árulta el, hogy ez Novák részéről megtörtént-e.
Az állam és a református egyház összefonódását mítosznak nevezte, amikor a református egyházról kérdezték. Szerinte vannak olyan témák, amelyekben a jelenlegi kormány sokkal harcosabb, ezek közé sorolta a migrációt és a nemi kérdéseket is.
Diplomata-útlevelét nem adja vissza, az minden püspöknek jár az egyházában, ez segíti például átjutni Kárpátaljára, ahol fontos feladatai vannak.
Mit üzen a bicskei áldozatoknak?
Az interjú legvégén Balog a bicskei áldozatoknak is üzent. Mint mondta, megrendítő számára, ami történt, és ami az ő életükben kárt okozott, azért bocsánatot kér. Kívánja, hogy találják meg azokat az embereket, akik valóságos segítséget adnak nekik, és nem kihasználni akarják őket.
Balog kiemelte, hogy ő egy olyan egyházban szolgál, amely sokat tesz a gyermekvédelemért, óvodákban, iskolákban is jelen van. Ezért bízik benne, hogy a bicskei áldozatok is megtalálják azokat az embereket és helyeket, ahol a sebeik gyógyulni tudnak.