Nem túlzottan hatották meg őket a történtek.
„A Bukaresti Kilencek regionális konzultációja 2015-ben kezdődött, a formátum maga pedig azóta is informális, tehát a működésére vonatkozóan nincsenek lefektetett szabályok. A vétó intézménye ennélfogva nem is értelmezhető a Bukaresti Kilencek esetében.
A magyar kormány minden esetben a nemzeti érdeket szem előtt tartva határozza meg külpolitikáját, ami értelemszerűen igaz a különféle nemzetközi formációkban való együttműködésekre is” – írta a hvg.hu megkeresésére Paczolay Máté külügyi szóvivő.
Mint arról korábban beszámoltunk, sajtóértesülések szerint kikerülhet Magyarország a volt Keleti Blokkos NATO-tagállamok csoportjából, a Bukaresti Kilencek köréből.
Ennek oka a magyar kormány elzárkózása Ukrajna támogatásától és bár Paczolaynak igaza van abban, hogy a vétó jogilag értelmezhetetlen az informális B9 esetében, ám a magyar ellenkezés azt is megakadályozza, hogy a csoport közös nyilatkozatban biztosítsa támogatásáról az ukránokat, ami azért jelent gondot, mert ezzel a többieknek nem igazán van problémája.
Sőt, jó ideig a magyar kormánynak sem volt, hiszen korábban a hasonló közlemények minden akadály nélkül megszülethettek.
A B9 tagállamok vezetői egyébként kedden találkoznak Rigában, ahova Sulyok Tamás nem megy el (érdemes megjegyezni, hogy korábban Novák Katalin ezeken rendszeresen részt vett). Szerettük volna megtudni a Sándor-palotától, hogy mi az oka az államfő távolmaradásának, ám a köztársasági elnök hivatala egyelőre nem válaszolt kérdésünkre.