A Magyar Nemzet publicistáit zavarják bizonyos dolgok a világban – most éppen a választás után az ellenzék és Magyar Péter.
Sokan sokféleképpen értékelték már a vasárnapi választások eredményét, most a keddi Magyar Nemzetből mutatunk két újabb elemző írást.
„Ha a vasárnapi választás parlamenti választás lett volna, ugyanez az eredmény egy ötödik kétharmadot ért volna” – állapította meg Bayer Zsolt, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének, valamint a Fidesz 5-ös számú párttagkönyvének a tulajdonosa a Hogyan kell nyerni? című publicisztikájában.
Bayer arra panaszkodott, hogy sokan vereségként minősítik a Fidesz választási szereplését, pedig 200 ezerrel több szavazatot kapott, mint 2019-ben. Eközben viszont – folytatta – „egészen más a helyzet, amennyiben ellenzék vagy. Ebben az esetben tulajdonképpen mindig győzöl”. Példákat is említett:
- Egy drogos agyhalott vagy valami viccpárt élén, és megnyersz egy kerületet Budán? „Áttörés!”
- S ha akad egy ellenzéki erő, amelyik a semmiből jön, és eljut harminc százalékig, az pedig maga a totális, az elsöprő, a gigászi győzelem.
Utóbbit Bayer ki is fejtette, mondván: „A Tisza agresszív vezetője a budi mellett égő csipkebokor, ahová enyhülni járnak a tizennyolc éve szorulásos ellenzékiek.”
„Kiderült, milyen aljas hazugság, hogy Magyarországon nincs demokrácia” – ezt már Gajdics Ottó állapította meg a vasárnapi választás eredményét és tanulságait értékelve az Örüljünk a győzelemnek! című írásában.
Gajdics is a győzelem kérdéskörével indít, mondván: „Először is mondjuk ki bátran, hogy győztünk. Irgalmatlan acsarkodás veszi kezdetét ezekben a percekben, hogy bebizonyítsák ennek ellenkezőjét, hogy elvegyék az örömünket, megakadályozzák az ünneplést.”
„Büszkén vágjuk minden károgó, demokráciát sirató és jogállamot féltő idióta libernyák képébe azt is, hogy elég volt! Milyen diktatúráról, milyen autokráciáról hadoválnak ezek? És mit gondol a baloldal újsütetű hamis prófétája, egy diktatúrában hogyan sikerült volna megrogyasztania az összes posztkommunista globalista ellenzéki pártot, hogy elmondhassa magáról, ő az egyetlen potenciális kihívója a nemzeti kormány miniszterelnökének?” – sorakoztatja fel a kérdéseit Gajdics, majd válaszol is:
Igen, bevallom, magunkban, magánemberként fel szoktunk sóhajtani, bárcsak diktatúra lenne, akkor nem kellene elviselnünk, hogy ez a piperkőc gigerli naponta ötször telekürtöli az agymenéseivel a teljes magyar nyilvánosságot.