Reggel 9-ig, vagyis a szavazás első három órájában a választók 9,98 százaléka, egészen pontosan 785 546 választópolgár adta le szavazatát – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Öt évvel ezelőtt az EP-választáson ez az adat 7,78 százalék volt, néhány hónappal később, októberben pedig a választók 7,20 százaléka szavazott a polgármesterjelöltekre az első egy órában.

Idén azonban az összevont választás miatt csak egy adatot közöl az NVI napközben, bár a hivatalos eredmények közlésekor lehet némi eltérés az EP- és az önkormányzati választás részvételi arányában. Nem egyezik ugyanis pontosan a szavazásra jogosultak köre a két voksolás esetében, a határon túli vagy külföldön élő magyarok például értelemszerűen nem szavazhatnak az önkormányzati választáson. A különbségeket itt szedtük össze.

Reggel 7-kor kiemelkedően magas, 1,88 százalékos részvételről számolt be az NVI, erről itt írtunk bővebben és ez a tendencia maradt a következő két órában is. Se az EP-, se önkormányzati választáson nem szavaztak ugyanis még ennyien az első három órában. 

Előbbin az eddigi rekord a 7,78 százalék volt (2019-ben), az önkormányzati választáson pedig 2006-ban volt a legmagasabb az arány, akkor 7,70 százalék járult urnákhoz reggel 9-ig. Így a 9,98 százalékos mutató leginkább az országgyűlési választások részvételi arányára emlékeztet, ott a legalacsonyabb adat 8,50 százalék volt 2010-ben, a legtöbben pedig 2018-ban indították szavazással a napot, akkor 13,17 százalék voksolt az első három órában.

Budapesten a szavazók 8,59 százaléka, 115 431 választópolgár voksolt reggel 9-ig. A legnagyobb arányban Tolna megyében szavaztak reggel, ott 12,69 százalék voksolt, a legalacsonyabb részvétel pedig egyelőre Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt 8,48 százalékkal.

Ne maradjon le semmiről, a választás napjának eseményeit ebben a cikkünkben követheti:

Este fél 7-től pedig élő választási műsorral jelentkezünk, ennek részleteit itt szedtük össze: