Június 9-én egy napon rendezik a magyarországi önkormányzati választást és az EP-választást. Előbbinek a lebonyolítási rendszere nem egyszerű, ráadásul a fővárosi szabályok nemrég megváltoztak. De az EP-választásnál is felmerülhetnek kérdések, például, hogy melyik ország jelöltjeire szavazhatnak a külföldön élő magyarok. És hogy milyen határidőket kell figyelembe venni az átjelentkezésnél. Összeszedtük a tudnivalókat.
Április 20-án hivatalosan is elkezdődött az ötvennapos kampányidőszak a június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választásokra. A pártok és jelöltek elkezdték az induláshoz szükséges aláírások gyűjtését, többeknek néhány óra alatt már sikerült is, mi pedig összeszedtük, választóként mit kell tudnunk a dupla választásról.
Ki melyik szavazásra jogosult?
Az önkormányzati választáson leadhatja voksát minden olyan nagykorú magyar állampolgár, aki rendelkezik magyarországi lakcímmel vagy tartózkodási hellyel, és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, vagyis közel 7,7 millió ember. Azok a magyarok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, ezen a választáson nem vehetnek részt.
Szavazhatnak viszont azok az uniós állampolgárok is, akiknek van magyarországi lakóhelyük, és előzetesen kérték felvételüket a központi névjegyzékbe, ők 137 ezren vannak. Részt vehetnek a magyarországi lakcímmel rendelkező és helyben lakó, menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert külföldiek is, ez további 35 ezer választót jelent.
Az EP-választáson ugyancsak szavazhatnak a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok, regisztráció után pedig azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem más uniós tagállamban nincs lakcímük. Ha valaki korábban már regisztrált a magyarországi választásokon való levélszavazáshoz, és szavazott ebben a formában, regisztrációja továbbra is érvényes marad. Aki még nem vett részt levélszavazáson, az a júniusi választásra legkésőbb 2024. május 15-én 16 óráig tud regisztrálni, és kérheti a névjegyzékbe vételét.
Azok a magyar állampolgárok, akiknek magyarországi lakcímük nincs, de be vannak jelentve egy másik EU-s országban lévő címre, nem vehetnek részt a magyar képviselők EP-választásán, a lakóhelyük szerinti jelöltekre azonban szavazhatnak.
Fontos, hogy az EP-választásokon mindenki csak egyszer választhat, vagyis a kettős állampolgároknak és azoknak, akiknek két tagállamban is van lakcímük, dönteniük kell, hogy melyik ország jelöltjeire szavaznának. Ha valaki a külföldi szavazás mellett dönt, előfordulhat, hogy regisztrálnia kell magát az adott országban, ennek menetéről a helyi választási irodák honlapján érdemes tájékozódni.
Voksolhatnak Magyarországon a magyar pártok listáira az EU más tagországainak magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárai is, amennyiben ezt kérik.
A választási névjegyzékben szereplő összes szavazópolgárnak meg kellett kapnia a Nemzeti Választási Iroda (NVI) értesítőjét, amelyben szerepel, hogy melyik településen, szavazókörben élhet választójogával. Ha valaki nem kapta meg a levelet, a jegyzőnél (a helyi választási iroda vezetőjénél) jelezheti, aki ekkor új értesítőt állít ki.
Kikre szavazhatunk, hány szavazólapot kell kapnunk?
Az EP-választás talán az összes szavazás közül a legegyértelműbb, egy lapon szerepel majd az összes olyan párt, amelynek listája megszerezte az induláshoz szükséges 20 ezer ajánlást, vagyis aláírást. Cikkünk megjelenésekor a Nemzeti Választási Iroda honlapja szerint egyelőre csak a kormánypártokat jelentették be. Május 3-án délután négy óráig azonban még minden Magyarországon bejegyzett párt, amely a választás kitűzésekor (március 12-én) a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szerepelt, bejelentheti listáját.
Magyarország idén, akárcsak öt évvel ezelőtt, 21 képviselőt küld majd az Európai Parlamentbe, ezek egy speciális számítási módszerrel, de lényegében a szavazatok arányában oszlanak majd el a legalább a szavazatok 5 százalékát megszerző pártok között.
Valamivel bonyolultabb a rendszer az önkormányzati választáson, itt a lakóhely is befolyásolja, milyen szavazólapokat kapunk. Minden településen és fővárosi kerületben közvetlenül szavazhatunk a polgármesterre, valamint a helyi képviselő-testület tagjairól is dönthetünk egy külön szavazólapon.
A tízezer főnél kisebb lakosságszámú településeken egy lapon több helyre is tehetünk X-et: legfeljebb annyi jelölt neve mellé, ahány tagú a testület: száz lakosig 2 fő, ezer lakosig 4 fő, ötezer lakosig 6 fő, tízezer lakosig 8 fő. A nagyobb települések és fővárosi kerületek azonban választókerületekre vannak osztva, ott a legszimpatikusabb jelöltet kell kiválasztani, az adott körzet győztes jelöltjei jutnak a közgyűlésbe, rajtuk kívül a jelölőszervezetek kompenzációs listáiról kerül be a képviselők nagyjából harmada. A kompenzációs listákra közvetlenül nem lehet szavazni, azok eredményét az egyéni jelöltekre leadott töredékszavazatok adják ki, vagyis az egyéniben győztes képviselő pártja az adott körzetben nem tud töredékszavazatot szerezni.
Emellett júniusban választjuk a vármegyei, illetve fővárosi közgyűlés tagjait. Változás a legutóbbi, 2019-es önkormányzati választáshoz képest, hogy a fővárosi közgyűlésbe nem a megválasztott polgármesterek kerülnek be automatikusan, hanem most először pártlistákra szavazunk majd. A bejutási küszöb – ugyanúgy, mint az EP-választáson – itt is 5 százalék, és összesen 32 mandátumot osztanak szét, emellett a főpolgármester lesz még a közgyűlés tagja.
Ugyanilyen módszerrel választják a megyei közgyűlés tagjait, ebben azonban a megyei jogú városok nem vesznek részt. Különbség a fővároshoz képest a mandátumok száma, amely a lakosságszámhoz igazodik, a bejutási küszöb pedig alapvetően 5 százalék, de ha két szervezet állít közös listát, akkor ez 10 százalékra, kettőnél több szervezet esetén 15 százalékra emelkedik.
A budapestiek főpolgármestert is választanak, ez esetben a legtöbb szavazatot szerző jelölt töltheti be a tisztséget, és kerül be a közgyűlésbe.
Vagyis a fővárosiak összesen négy szavazólapot kapnak az önkormányzati választáson (főpolgármester, kerületi polgármester, választókerületi képviselő, budapesti pártlista), a megyei jogú városokban élők kettőt (polgármester, választókerületi képviselő), a kisebb településeken élők pedig hármat (polgármester, önkormányzati képviselők, a megyei közgyűlés pártlistája). Emellett egy lapon kell még ikszelni az EP-választásokon.
Június 9-én tartják a nemzetiségi önkormányzati választásokat is azokon a településeken, ahol a legutolsó, 2022-es népszámláláskor legalább 25-en vallották magukat az adott nemzetiséghez tartozónak. Ha egy megyében vagy a fővárosban legalább tíz nemzetiségi önkormányzati választást tűztek ki, akkor a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását is megtartják. Ezeken azok a választók vehetnek részt, akik szerepelnek a nemzetiségi választási névjegyzékben, ide regisztrálni május 31-én 16 óráig lehet, ennek részletei az NVI honlapján találhatók.
Hol szavazhatunk?
Alapvetően az állandó lakcímünk szerinti szavazókörben adhatjuk le voksunkat, van azonban lehetőség átjelentkezésre, illetve mozgóurna igénylésére is legkésőbb a szavazást megelőző péntek 10 óráig, ebben az esetben június 7-ig.
Az önkormányzati (és nemzetiségi) választáson csak belföldön adhatjuk le szavazatunkat, de nem akárhol, csak a tartózkodási hely szerinti szavazókörbe lehet átjelentkezni abban az esetben, ha ez nem egyezik meg a lakcímmel. Erre azoknak van lehetőségük, akik a választás kitűzését megelőzően legalább 30 nappal tartózkodási helyet létesítettek, és ez a választás napján még érvényes. Az átjelentkezésre vonatkozó kérelmet a választást megelőző 9. napig, május 31-éig lehet benyújtani.
Ezzel szemben az EP-választáson az ország bármelyik, szabadon választott településének kijelölt szavazókörében leadhatjuk szavazatunkat a kérelmezés után, de fontos, hogy ez esetben az önkormányzati választáson nem lesz lehetőségünk voksolni. Ugyanez a helyzet áll fenn akkor, ha valaki külföldön tartózkodik a szavazás napján. A külképviseleteken ugyan lesz lehetőség szavazni a külképviseleti névjegyzékbe vételt követően az EP-listákra, de a helyhatósági választásokról ezek az állampolgárok lemaradnak. Az átjelentkezés határideje ebben az esetben is május 31., összesen 147 nagykövetségen és konzulátuson adhatják le voksukat a külföldön élők. Az időzónák miatt eltér a szavazókörök nyitvatartása is, az amerikai kontinensen például egy nappal korábban, június 8-án, szombaton lehet voksolni. A különböző kérelmek benyújtásáról szóló tájékoztató ezen a linken található.
Ahogyan feljebb is írtuk, azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, de szavaznának az EP-választáson, regisztráció után levélben tehetik ezt meg. Ehhez a kérelemnek a választást megelőző 25. napig (május 15-ig) be kell érkeznie az NVI-hez.
