Az Európa Tanács Velencei Bizottsága a szuverenitásvédelmi törvényről szóló véleményében megvizsgálta a törvény főbb elemeit, különösen a választási kampányok külföldi finanszírozásának tilalmát, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását és tevékenységét.

A Velencei Bizottság megjegyzi, hogy az olyan intézkedések, mint a politikai pártok és választási kampányok külföldi finanszírozására vonatkozó korlátozások bevezetése elvileg összhangban vannak a nemzetközi gyakorlatokkal és normákkal. A vélemény azonban hangsúlyozza, hogy a törvény rendelkezései túlmutatnak a választási kampányokon, és kiterjednek a tágabb értelemben vett politikai tevékenységre és a társadalmi változásokért folytatott kampányokra. A vélemény szerint “a magyar hatóságok nem támasztották alá az ilyen széles körű megközelítés okát és szükségességét”.

A vélemény megállapítja, hogy a törvénynek az a része, amely kiterjeszti a külföldi finanszírozás fogadásának tilalmát, amely korábban csak a politikai pártokra vonatkozott, és új bűncselekményt hoz létre “A választói akarat jogellenes befolyásolása” címmel, összeegyeztethető a nemzetközi normákkal, azzal a feltétellel, hogy a rendelkezéseket úgy módosítják, hogy az új korlátozások alól bizonyos kivételekről és pontosabb meghatározásokról rendelkeznek.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvény másik részével kapcsolatban a vélemény megkérdőjelezi e Hivatal jogalapját, mint az „alkotmányos identitás” védelmezőjét, miközben a “nemzeti szuverenitás” védelmével van megbízva. Egy demokratikus államban a törvény indoklása által azonosított fenyegetések ellen általában az állam rendes intézményein keresztül lépnek fel – amelyek garanciákat nyújtanak az alapvető jogok gyakorlásába való beavatkozással szemben – azaz a bíróságokon és a bűnüldöző hatóságokon keresztül. A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nem szabad behatolnia e szervek alkotmányos hatáskörébe, és a Velencei Bizottság sem látja szükségesnek létrehozását.

A Velencei Bizottság továbbá megjegyzi, hogy a törvény nem nyújt elegendő garanciát a Hivatal függetlenségére. Mivel a Hivatal “államigazgatási szerv”, amelynek elnökét és alelnökeit a végrehajtó hatalom nevezi ki és menti fel, nem tekinthető “független szervnek”. Továbbá a Szuverenitásvédelmi Hivatal rendkívül széles – és homályosan meghatározott – hatáskörrel rendelkezik. Bármely jogi vagy természetes személy magánéletébe beavatkozhat, és bármilyen ellenőrzés és felülvizsgálati mechanizmus nélkül megnevezheti és megszégyenítheti az adott személyt. Ezen túlmenően a törvény nem nyújt elegendő garanciát a Hivatal függetlenségére, ami a törvény önkényes és politikai indíttatású alkalmazásához vezethet. Így nagy a kockázata annak, hogy a Hivatal létrehozása és tevékenysége káros hatással lesz a szabad és demokratikus vitára Magyarországon.

Az ajánlások a következők:

• A törvény hatályon kívül helyezése a Szuverenitásvédelmi Hivatalra vonatkozó szakaszokban.

• A “külföldi támogatás” fogalmának árnyaltabb meghatározása, figyelembe véve a különböző típusú finanszírozási forrásokat és a politikai pártok nemzetközi szintű együttműködését, kizárva a nemzetközi szervezetek általi finanszírozást, és előírva a nemzetközi kötelezettségek, köztük az uniós tagságból eredő kötelezettségek tiszteletben tartását.

• A választási törvény új rendelkezéseiben pontosabban meg kell határozni a tiltott tevékenységeket, valamint a külföldi finanszírozással való kapcsolatukat, például annak előírásával, hogy a tilalom csak a választások előtt meghatározott időszakon belül kapott pénzeszközökre vonatkozik.

• A Büntető Törvénykönyv új 350/A. §-a címének módosítása, hogy az jobban tükrözze a rendelkezés tartalmát, pontosabban meghatározza a tiltott cselekményeket, és pontosabban és korlátozottabban határozza meg a vonatkozó “foglalkozástól való eltiltást”.

A véleményt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitoring Bizottsága kérte. A vélemény alapja a Velencei Bizottság küldöttségének 2024. februári budapesti látogatása, amely során a Velencei Bizottság találkozott a kormánypártok és az ellenzéki pártok képviselőivel, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságával, a magyar kormánnyal, a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, a Nemzeti Választási Irodával és az Állami Számvevőszékkel, valamint több civil szervezet képviselőivel.