A gyógyíthatatlan beteg Karsai Dániel mellé állva kezdeményez parlamenti vitanapot hat ellenzéki párt. A vitanapra más szabályok vonatkoznak, mint a rendkívüli ülésre, vagyis ezt a Fidesz távolmaradása esetén is megtartják majd.
Ötven, a Mi Hazánkon kívül minden ellenzéki frakcióból összeállt képviselő kezdeményezésére – de alapvetően a Párbeszéd ötletére – várhatóan februárban politikai vitanapot tartanak az Országgyűlésben az „Az életvégi döntésekről” címmel. A téma a gyógyíthatatlan, ALS-beteg Karsai Dániel jogász ügye miatt különösen aktuális. Karsai és a Momentum egyébként népszavazást is kezdeményeznek az aktív eutanáziáról.
Az ellenzékiek a vitanap-javaslatot éppen ezzel, Karsai Dániel ügyével és az annak közbeszédbe kerülésével indokolják, mondván: „az önkéntes, aktív eutanázia kérdése, magyarországi tilalmának kapcsolata az alapvető jogokkal és az alkotmányos alapelvekkel az elmúlt hetekben a közéleti vita egyik kiemelt témájává vált”. Ahogy írják is,
Karsai Dániel jogtudós a saját betegségén keresztül szembesítette a nyilvánosságot – benne az Országgyűlést – ezzel a rendkívüli súlyú kérdéssel”.
Az ellenzéki képviselők szerint „az Országgyűlésnek jogalkotóként megkerülhetetlen felelőssége és feladata, hogy ne söpörje szőnyeg alá ezt a kérdést”. Úgy látják, a törvényhozásnak reagálnia kell a megfogalmazott álláspontokra, és szükséges, hogy „az Országgyűlés maga is lefolytassa saját vitáját egy igazságosabb, emberségesebb és a magyar társadalom elvárásainak jobban megfelelő szabályozás kialakítása érdekében”.
A Kövér László házelnöknek írt december 11-i ellenzéki beadvány február 21-ét javasolja a vitanap dátumának. A Házszabály szerint a képviselők legalább egyötödének – ez minimum 40 fő – indítványára a vitanapot meg kell tartani, és ennek mások is a szabályai, mint az ellenzék által mostanában gyakran kezdeményezett rendkívüli parlamenti üléseknek. Míg egy rendkívüli ülésnek külön napirendje van, amit meg kell szavazni, és
ha a kormánypárti többség bojkottot hirdet, akkor a napirend előtti felszólalásokkal a rendkívüli parlamenti ülés véget is ér, ugyanezt nem lehet eljátszani a vitanappal, amelyet napirendi szavazás nélkül is végig kell vinni, akár anélkül is, hogy egyetlen Fidesz-KDNP-s politikus is vitázna.
A levezető elnök volt az egyetlen kormánypárti az akkugyárakról szóló rendkívüli ülésen, ő is csak berekeszteni ment oda
Így az ellenzéki képviselők a kormánypártiak hűlt helyén kérhették csak számon a környezetkárosító terveket.
A Házszabály szerint a politikai vita tárgyalására legalább 4 órás időkeretet kell szabni. A politikai vita a kormány képviselőjének 40 perces nyilatkozatával kezdődik, és a kormány képviselőjének húszperces reakciójával zárul. Kérdés, hogy a vitanapon megjelennek-e majd kormánypárti képviselők, vagy legfeljebb a kormány illetékese tartja meg a nyitó- és zárófelszólalását, a köztes szűk 4 órában pedig az ellenzékiek fejtik ki álláspontjukat.
Nem mintha a kormányzat és a Fidesz-KDNP álláspontja ne lenne ismert, éppen Karsai ügye miatt. A jogász ugyanis a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán küzd éppen a kormánnyal szemben azért, hogy az őt a végstádiumban mozgás- és beszédképtelenségre kényszerítő betegsége jelentette állapotnak a saját döntése alapján vethessen véget, mielőtt – szavai szerint – „testének foglya” lenne. A Karsai által indított perben pedig kiderült, hogy
az életvégi döntések állami-jogszabályi kezelésén a kormány nem kíván változtatni, a kormány(pártok) álláspontja egyértelműen elutasító az eutanáziát illetően.
Felszólalt Strasbourgban Karsai Dániel: Egy idő után fegyvertelen leszek, miközben a végső harcomat vívom
Álmáról, jövőjéről és a betegséggel folytatott küzdelméről is beszélt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán Karsai Dániel. Az életvégi döntéshez való jogért harcoló ügyvéd nyomott hangulatban volt a tárgyalás előtt, még a kollégáival közös vacsorát is lemondta, de a meghallgatással nagy teher esett le róla.
A témát nemrég a Momentum politikusa, Bedő Dávid is érintette parlamenti felszólalásában, amit vendégeként az ülésterem karzatán hallgatott Karsai Dániel is. A jogász jelezte, hogy minden képviselővel szívesen beszél, előadja álláspontját, fideszes politikusokkal azonban nem sikerült beszélnie, mert egyszerűen nem álltak szóba vele. Azóta úgy tűnik, talán egyetlen kormánypártiként a fideszes Kósa Lajos hajlandó vele és sorstársaival találkozni.
Karsai Dániel hiába várt kormánypárti képviselőkre a parlamenti látogatásán
Az ALS-beteg alkotmányjogászt a momentumos Bedő Dávid hívta meg, hogy személyesen hallgathassa meg a politikus eutanáziáról szóló felszólalását. Répássy Róbert államtitkár a válaszában arról beszélt, ha ez Karsai személyes küzdelme, akkor azt javasolja a Momentumnak, hogy maradjon ki belőle. Karsai az épületben válaszolt az újságírói kérdésekre, de fideszes politikusokkal nem sikerült beszélnie.
A hvg.hu is írt róla, hogy nemrég a „méltóságteljes életvégi döntésekről” szóló határozati javaslatot is benyújtott a Karsai mellé álló Momentum az Országgyűlésnek. Ebben felkérik a kormányt, hogy vizsgálja felül az eutanáziát elutasító álláspontját, és fontolja meg olyan folyamat elindításának, amely „utat engedne az aktív eutanáziára vonatkozó jogszabályok módosítására”.
Amennyiben elfogadnák ezt a határozati javaslatot, az Országgyűlés arra szólítaná fel a kormányt, hogy „vizsgálja meg, hogy az életvégi döntések meghozatalának teljes tilalmát mely jogszabályok módosításával lehet olyan módon enyhíteni, hogy gyógyíthatatlan, halálos beteg emberek, akik teljes belátási képességgel rendelkeznek, szabadon dönthessenek életük méltóságteljes befejezéséről”.
Parlamenti javaslattal bírná rá eutanázia-ügyben irányváltásra a kormányt a Momentum
A „méltóságteljes életvégi döntésekről" szóló határozati javaslatot nyújtott be az éppen ezért küzdő halálos beteg Karsai Dániel ügyvéd mellé álló Momentum az Országgyűlésnek. Ebben felkérik a kormányt, hogy vizsgálja felül az eutanáziát mereven elutasító álláspontját.
November 27-én kezdődött Strasbourgban a méltóságteljes halálhoz való jogáért küzdő Karsai Dániel alkotmányjogász pere. A HVG a per előtt vitát kezdeményezett, törekedve arra, hogy átfogó képet mutasson az életvégi döntésekkel és az eutanáziával kapcsolatos dilemmákról, gondolatokról, illetve a Mediánnal felmérette a kérdés társadalmi támogatottságát. A sorozat részeként olvashatják Kis János filozófus esszéjét, illetve Beer Miklós, a Váci Egyházmegye nyugalmazott püspöke, Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, biokémikus, etológus, Csikós Ágnes palliatív szakorvos, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület tisztségviselője, Hegedűs Zsolt ortopéd sebész, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnöke, Tompa Andrea író, Tóth Gábor Attila egyetemi oktató, alkotmányjogász, bioetikus és Visky András író, egyetemi tanár gondolatait. |
Pontosítás: Cikkünk első változatában a vitanap javasolt dátumát tévesen, január 21-ére írtuk, a hibát javítottuk, a pontos dátum február 21-e.