A méltóságteljes halálért küzdő alkotmányjogász beszélt arról, milyen kérdéseket küldött a strasbourgi bíróság az ügyében, és elmagyarázta, miért nem az Alkotmánybírósághoz fordult először.
„Agora az életvégi döntésekről” címmel tartott vitát a Magyar Orvosi Kamara szombaton Karsai Dániel strasbourgi beadványához kapcsolódva, mert úgy gondolják, ezek a kérdések jelenleg tisztázatlanok Magyarországon, és bár nehéz téma, a párbeszédre szükség van ahhoz, hogy legyen megoldás a problémára. Karsai azzal kezdte felszólalását, hogy elmondta, épp előző nap érkeztek meg a bíróság kérdései a pereskedő felekhez, ezekben nagyrészt orvosi kérdések szerepelnek. Nem ismertette őket bővebben, de azt ígérte, hamarosan az összeset közzéteszi majd.
Egyet azért felolvasott a résztvevőknek. „Lehet-e azt mondani, hogy az életet megrövidítő lehetőségek (ha egyáltalán vannak), nyújtanak az autonómiájából folyamatosan veszítő kérelmezőnek értelmes lehetőséget az élet befejezésével kapcsolatos eljárásokban?” – szól a strasbourgi bíróság kérdése Karsai fordításában. Az ügyvéd rögtön el is mondta, hogy nagyon egyszerű és gyors választ tud erre adni: nem.
Karsai Dániel alkotmányjogász szeptember végén jelentette be, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul, ugyanis egy évvel korábban gyógyíthatatlan betetséget, ALS-t diagnosztizáltak nála. Amellett, hogy a saját ügyében szeretne eredményt elérni, fontosnak tartja, hogy érdemi társadalmi párbeszéd kezdődjön az életvégi döntésekről.
Egy hónappal később a kormány is elküldte saját észrevételeit a bíróságnak. A dokumentumban többek között azt állították, hogy Karsai jogai nem sérülnek, az állam pedig gondoskodik a halálos beteg emberekről, majd felsorolták az ingyenesen elérhető szolgáltatásokat. Az ügyben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is megszólalt, jobbulást kívánt az ügyvédnek, és hozzátette: a kormány álláspontja szerint „az emberi életről nem az embernek kell rendelkezni". Karsai válaszolt is Gulyásnak, azt írta, a csoda fogalmával – amiben a miniszter bízik – nem tud mit kezdeni, a kormány hivatalos beadványában pedig semmi meglepőt nem talált, nem is töltötte el miatta reménytelenség.
A halál és az elmúlás nem igazán téma Magyarországon, idén szeptember 27-e előtt nem is foglalkozott ezzel érdemben a kormány, úgyhogy irreális lett volna azt várni, hogy három hét alatt előálljanak egy egészségügyi reformmal”
– értékelte az ügyvéd szombaton a kormánytól eddig érkezett reakciókat. Visszaemlékezett, hogy ilyen kevés idővel a diagnózisa után ő sem jutott még sehová a saját életével kapcsolatban, így semmi furcsát nem lát abban, hogy a döntéshozatalban nem történt előrelépés az elmúlt másfél hónapban. Hozzátette, a – reményei szerint – kedvező strasbourgi döntés után azonban már elvárható lesz, hogy a kormány gyors és konkrét lépéseket tegyen az életvégi döntések szabályozásában.
Karsai szavai alapján nem is az övé az egyetlen, a életvégi döntések magyar szabályozásáról szóló beadvány a strasbourgi bíróság előtt. Bár részleteket nem árult el, úgy látja, véget ért az az időszak, amikor 2-3-4 évente született egy-egy határozat a témában, így a kormány sem teheti meg, hogy akármeddig a szőnyeg alá söpörje a kérdést.
„Bár most még csak az első lépésnél tartunk, ez nagyon messze van egy eleve reménytelen küzdelemtől” – latolgatta kicsit az esélyeket, és hozzátette, továbbra is optimista és csodaváró. Úgy látja, az ügyének komoly társadalmi támogatottsága van, és bízik abban, hogy egyre több, hozzá hasonló helyzetben lévő ember áll majd bele az ügybe, így sikerül majd érdemi változást is elérni.
A szombati eseményen orvosi, jogi és etikai szempontból vizsgálták a kérdést szakértők, és bár számos szempontból véleménykülönbségek alakultak ki, abban mindannyian egyetértettek, hogy sürgősen felül kell vizsgálni a jelenlegi törvényeket. Az életvégi döntésekről ugyanis 1997 óta változatlan a szabályozás, de ennél régebbi törvényeknek is fontos szerepük van. Az öngyilkosságban való közreműködést – amivel azokat is megvádolhatják, akik hozzásegítenek egy halálos beteget a méltóságteljes halálhoz – 1878 óta büntetik Magyarországon, azóta érdemben nem is módosítottak ezen.
Jelenleg az eutanáziának gyakorlatilag semmilyen formája nem lehetséges itthon, egyedül arra van lehetőség, hogy az orvosi kezeléséről mondjon le valaki, de számos esetben – például Karsainál – ez sem opció. Az ALS ugyanis az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadásával járó moto-neuron betegség, amely idővel teljes bénuláshoz vezet, és még csak olyan kezelés sincs, amely lassítaná a folyamatot, vagy amelynek megtagadása rövidítené a halálig hátralévő időt. Vagyis az ügyvédnek nem is lenne lehetősége lemondani erről, ha idővel úgy döntene, hogy véget akar vetni az életének. Korábban beszélt is arról, hogy még nem döntött a kérdésben, de szeretné elérni, hogy tényleges választási szabadsága legyen.
Milyen hatással lehet a magyar szabályozásra Karsai Dániel méltó halálért indított strasbourgi pere?
Bármilyen ítéletet is hoz a strasbourgi bíróság a méltóságos halálért küzdő ügyvéd, Karsai Dániel ügyében, az kötelező érvényű lesz a magyar államra nézve. Elmarasztalás esetén sem fog azonban egyik pillanatról a másikra változni az életvégi döntések szabályozása. De akkor milyen következményei lehetnek egy ilyen pernek? Elmagyarázzuk.
„Az életvégi döntések jogi feltételeinek fejlesztése nem Strasbourgra tartozik, ezt a csatát itthon kell megvívni, az Alkotmánybíróságon (Ab)” – érvelt az egyik felszólaló, Filó Mihály büntetőjogi ügyvéd, majd Karsai is megkapta a kérdést a közönség soraiból, hogy miért nem ott próbálkozik.
Ennek egyszerű oka van – magyarázta az ügyvéd –, mert nincsen olyan jogszabály, amelyet meg lehetne támadni az Ab előtt, épp a szabályozás hiánya a legnagyobb gond. Abszurd példaként fel is vázolta, jogtechnikailag hogyan kerülhetne ez az ügy az Ab elé. Ehhez az kéne, hogy egy családtagja kiutazzon vele Svájcba, ahol él az eutanázia lehetőségével, majd a rokon feljelenti saját magát öngyilkosságban való segédkezés miatt. Amikor pedig a bíróság minden bizonnyal el is ítéli emiatt, alkotmányjogi panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz. „Ha nem gond, az öcsémet nem tenném ki ennek, jó? Az élet különben sem egy Netflix-sorozat, nem hiszem, hogy így kellene ennek működnie” – zárta le a kérdést Karsai.
Karsai Dániellel ügyét november 27-én kezdi tárgyalni az EJEB. A hvg360 korábbi interjúját a témában itt olvashatja el:
Karsai Dániel: „Ha már az iskolában is azt tanították, hogy itt élned, halnod kell, akkor engedjék meg, hogy ezt méltósággal megtegyem"
Karsai Dániel ügyvédnél tavaly augusztusban diagnosztizáltak ALS betegséget. A nemrég még túrázó, sportoló alkotmányjogász ma is aktív életet él, legfeljebb „két percbe telik, hogy felálljon a fotelből", és kerekesszékben megy koncertre. Azt reméli, hogy Strasbourgban, ahova azért fordult, hogy „az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal" fejezhesse be életét, személyesen is felszólalhat majd.
