Vezéráldozattal folytatódik a MÁV és Lázár csatája: a miniszter szerdán felmentette a vasúttársaság pályaműködtetésért felelős, illetve a gazdasági vezérigazgató-helyettesét – erősítette meg a hvg.hu értesülését Csepreghy Nándor miniszterhelyettes. A MÁV később úgy pontosította a politikus közlését, hogy csak az egyik vezetőt mentették fel. A döntés válasz arra, hogy a Budapest–Győr–Hegyeshalom fővonalon sebességkorlátozást vezettek be a pálya rossz állapota miatt, majd vita lett arról, miért nincs pénz az évek óta szükséges felújításra. Ebbe a vitába szállt bele Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár is, akinek most Csepreghy vissza is üzent, amit pedig Vitézy sem hagyott szó nélkül.
Két régi MÁV-os vezetőben találta meg Lázár János építési és közlekedési miniszter a közelmúlt közlekedéspolitikai botránya, a MÁV “kirakatvonalán”, a Budapest–Győr–Hegyeshalom 1-es fővonalon bevezetett kényszerű sebességkorlátozás felelőseit. A hvg.hu úgy tudja, szerdán döntöttek a szaktárcánál a MÁV Zrt. két felsővezetője, Virág István pályaműködtetési vezérigazgató-helyettes és Bádonfainé Szikszay Erzsébet gazdasági vezérigazgató-helyettes felmentéséről.
Frissítés: 19:30
Cikkünk megjelenése után a minisztérium annak pontosítását kérte, hogy Virág István vezérigazgató-helyettes esetében nem azonnali kirúgással, hanem nyugdíjazással ér véget a vezető MÁV-os karrierje.
Frissítés 21:10
A MÁV közleményben pontosította a cikkünkben megjelenteket. A vasúttársaság azt írta, a felmentésről szóló "értesülés csak Bádonfainé Szikszay Erzsébet, gazdasági vezérigazgató-helyettes esetében helytálló. Virág István vezérigazgató-helyettes bár elérte a nyugdíjkorhatárt, aktív szolgálatát nem fejezi be."
A MÁV-os vezetők leváltása annyiban nem volt váratlan, hogy a miniszter a múlt héten erősen kiakadt a felügyelete alá tartozó vasúttársaságra, és keményen beszólt a MÁV-vezérkarnak, mondván:
A MÁV vezetői ne okoskodjanak, és ne mellébeszéljenek, hanem csinálják azt, amire utasítottam őket.”
Amint arról a hvg.hu elsőként írt, augusztus 24-től a Biatorbágy és Szárliget közötti szakaszon 100 km/h-s ideiglenes sebességkorlátozást kellett bevezetni a pálya rossz állapota miatt. A lassújel bevezetése azért keltett feltűnést, mert az 1-es egy “kirakatvonal”, az ország egyetlen olyan vonala, ahol akár 160 km/h-s sebesség is elérhető.
Elismerte a MÁV: Annyira rossz a pálya állapota az egyik fővonalon, hogy korlátozni kellett a vonatok sebességét
A Budapest-Győr-Hegyeshalom vonal Biatorbágy és Szárliget közötti szakaszán 100 km/h-s ideiglenes sebességkorlátozást kellett bevezetni - erősítette meg a hvg.hu információját a vasúttársaság. A MÁV szerint 20 perccel is hosszabb lehet emiatt az út.
A hvg.hu szerda délután elérte Csepreghy Nándort, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettesét, aki megerősítette a két vezérigazgató-helyettes menesztését és annak okát is, továbbá arra is utalt, hogy nem csak nekik kellett távozniuk – és nem is csak a MÁV-tól, hanem a minisztériumból is. Csepreghy a hvg.hu-nak nyilatkozva emlékeztetett: az 1-es vasúti fővonalon a közlekedés biztonságát veszélyeztető állapotok alakultak ki, ezért volt szükség sebességkorlátozás bevezetésére és a felújítási munkálatok minél hamarabbi megkezdésére. A személyi változásokra áttérve hozzátette:
Voltak és vannak, akik ezt a gyorsítást akadályozták, lassították vagy egyenesen szabotálták. És olyanok is, akik a munkájuk végzése helyett a vasúttal szembeni kampányhoz szállítottak anyagokat médiaszereplőknek, ellenzéki pártoknak. Ezektől a kollégáktól most megválunk. Van, aki nyugdíjba mehet már, mi pedig nem marasztaljuk. Van akit lefokozunk. Van akit felmentünk. Van aki helyett másnak adunk lehetőséget."
Az 1-es fővonali sebességkorlátozás okáról annak idején a MÁV azt írta a hvg.hu-nak, hogy az érintett szakaszon “a pálya korossága többszörösen meghaladta a tervezési életciklusát”. Azt is írták: az állapotromlást a nyáron az intenzív esőzések és a hőség csak felgyorsította. A vasúttársaság közölte továbbá, hogy részletesen kidolgozott tervük van a megoldásra, amin a tárcával közösen dolgoznak.
A tárca részéről az említett korábbi nyilatkozatában Lázár János a MÁV-ra tolta a felelősséget, amikor az “okoskodó” vezetőket és a felújítás költségét is emlegetve arról beszélt augusztus 30-án: “ha most beavatkozunk 32 milliárd forintért, akkor ezt a hibát 3-4 hónap alatt el tudjuk hárítani, és nem kell tovább csökkenteni a sebességet”, de ha nem, akkor “a sebességet akár 40 kilométerre kell levinni”.
Lázár akkor azt is mondta, elrendelte, hogy “az összes erőforrást csoportosítsák most erre a beruházásra, azonnali hatállyal kezdjék meg az eszközök, anyagok beszerzését, mert havária helyzet van”. Majd a felelősségmegosztás jegyében Lázár – végül is ő a közlekedésért és az ágazat finanszírozásáért felelős miniszter – hozzátette még:
személyesen felelek Magyarországon minden buszra szálló és vasútra szálló utas biztonságáért.”
Az említett 32 milliárd még a MÁV–Volán-csoport évi mintegy 800 milliárdos költségvetéséhez képest sem kevés, főként, hogy általában évente összesen ennyi jut karbantartásra, felújításra. A MÁV vezetése ezért arra kérte, szerezzen pluszforrást az 1-es vasúti fővonal helyreállítására. Lázárnak erre is volt mondása, méghozzá a Szabad Európa tudósítása szerint az, hogy:
aki egy nyolcszázmilliárd forintos kasszában nem talál meg 32 milliárd forintot most, amivel majd később elszámolunk, az tegye le a lantot.
A miniszteri “feladatszabás” nyomán pedig a MÁV augusztus 31-én bejelentette, hogy elkezdődött az 1-es fővonal felújításának előkészítése a Biatorbágy–Szárliget szakaszon. Jelezték, hogy a munkák szeptember közepén kezdődhetnek, és az év végére fejeződhetnek be. A MÁV ugyanakkor nem szépítette a forráshiányos helyzetet, és úgy fogalmaztak: a 29 kilométeres szakaszon
szükségessé vált az eredetileg a jövő esztendő első negyedévére tervezett felújítási munkák újraütemezése, minél korábbi elvégzése”.
Vagyis régóta tudtak a pálya rossz állapotáról, ami idén nyáron tovább romlott, és már tervezték a rekonstrukciót, csak eredetileg jövőre ütemezték. Sőt, a MÁV-közleményből az is kiderült, hogy már évekkel ezelőtt megtervezték a felújítási munkákat, csak sose volt rá pénz. Azt írták ugyanis:
a beavatkozás végrehajtására a MÁV által már 2019-ben elkészített, de forráshiány miatt több alkalommal elhalasztott infrastruktúra-fejlesztési program tervei alapján kerül sor.”
Azt egyelőre nem tudni, lett-e pluszforrás a 32 milliárdos felújításra, vagy “tűzoltási jelleggel” más, talán szintén évek óta tervezett rekonstrukcióktól kell elvenni a pénzt, hogy az 1-es fővonal ügyét mihamarabb megoldják, mindenesetre a felelősöket a jelek szerint már megtalálta a miniszter.
A magyarok alig ötöde tartja elfogadhatónak a vasút állapotát egy felmérés szerint
Százból csak három ember elégedett a vasúti járműflottával, a magyarok 35 százaléka szerint viszont „nagyon aggasztó" a műszaki állapot, ami azonnali beavatkozást igényel - derül ki egy friss kutatásból. A mellékvonalak bezárása az emberek 41 százalékának okoz kisebb-nagyobb gondot.
A MÁV-os sebességkorlátozásokról és a vasút egészének állapotáról, a szükséges stratégiai irányokról, sőt Lázár János miniszter szakpolitikájáról az utóbbi időben többször élesen és kritikusan nyilatkozott Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár, aki a nyári mellékvonal-bezárásokról például úgy vélekedett, hogy káros és felesleges, mivel „egy MÁV-os igazgató bérét nem éri el” vonalanként a havi megtakarítás.
Vitézy éppen szerdán kritizálta Facebook-bejegyzésében a Magyar Közlönyben előző nap megjelent beruházásstopról szóló döntésekre reagálva a vasúti fejlesztések elhalasztását is, mondván: az elkaszált vasúti fejlesztések akkor fognak igazán fájni, amikor megérkeznek az EU-s pénzek. A volt államtitkár üzent Lázár miniszternek is, amikor jelezte, hogy szerinte “a magyar közlekedéspolitika érzelemvezérelt és kapkodó komolytalanságát mutatja ez a döntés”.
Mindezt nem hagyta azonban szó nélkül Csepreghy Nándor sem, aki azzal járult hozzá a MÁV-os vezetőket érintő nyilatkozata közléséhez, hogy mivel az ügyek összefüggenek, fontosnak tartja elmondani Vitézy Dávid kritikáira reagálva: "Ha az államtitkársága idején feleannyit foglalkozott volna a jelennel, mint a távoli jövővel, most kevesebb bajunk lenne a vasútnál. Sajnos azonban többet költött látványtervekre és fantasztikus elképzelések kidolgozására, mint a pálya karbantartására, a meglévő járművek felújítására vagy a kapacitások és a menetrendi álmok egymáshoz illesztésére."
Csepreghy azzal folytatta, hogy Vitézy "saját bevallása szerint is többmilliárdnyi pénzt költött el tervekre, az álmai kidolgozására, pedig a pálya és a járműállomány az ő idejében sem volt jobb állapotban, mint most, és ezek a milliárdok most nagyon hiányoznak a karbantartási büdzséből". Hozzátette: "Nem lehet valaki egyszerre a színpadon és a zsűriben is. Ő államtitkárként mégis ezt a mutatványt hajtotta végre. Amikor pedig a közös munkában tavaly ősszel szerepet szántunk neki, visszautasította, mert ő miniszter akart lenni. Kár személyes sértődöttség miatt az egyik legfontosabb közszolgáltatást támadni. Ennyit a legtöbb lájk sem ér egy Facebook-poszt alatt."
A hvg.hu megkereste Vitézy Dávidot is, hogy reakciót kérjen a miniszterhelyettes kijelentéseire. A volt államtitkár azt mondta, "a legnagyobb többletkiadást éppen a kormánybiztosként Lázár János által felügyelt tram-train okozza a MÁV-nak, a legnagyobb, éves szinten akár 30 milliárd forintos bevételkiesést pedig a miniszter által lelkesen reklámozott vármegyebérletek bevezetése". Ami pedig a korábbi időszak terveit, és azok költségét illeti, megjegyezte:
minden ilyen fejlesztési tervezés EU-s pénzből ment, azt amúgy sem fordíthatták volna például pályakarbantartásra".
Vitézy azt is mondta a hvg.hu-nak, hogy Lázár János érkezése után a minisztérium elkaszált két fontos fejlesztési projektet is, amelyek pedig érezhető minőségjavulást hozhattak volna a vasúti és közösségi közlekedésben: az egyik az országos közlekedésszervező létrehozása, a másik pedig az elővárosi vonalakra új járművek beszerzése százmilliárdos nagyságrendben.
Ami a Csepreghy-nyilatkozat személyes részét illeti, Vitézy azt mondta, "ez valami lázálom lehet, Lázár miniszter úr soha nem kért fel semmilyen együttműködésre, így aztán olyan beszélgetés is legfeljebb a képzeletükben zajlott le, miszerint én más feladatot szerettem volna". Végül a volt államtitkár azt üzente: "ne odamondogassanak és visszamutogassanak a minisztériumban, inkább dolgozzanak, mert a magyar vasút szolgáltatásában mindennapos és egyre növekvő problémák vannak".
Frissítés 20:14
Eredeti cikkünkben tévesen állítottuk, hogy Virág István, a MÁV vezérigazgató-helyettese Szijjártó Péter miniszter keresztapja. A tévedést javítottuk, elnézést kérünk.
