A Momentum által a svéd NATO-bővítés megszavazását célzó rendkívüli parlamenti ülésre tett javaslat akár sikeres is lehetne. A Fidesz-KDNP szokásos bojkottja most nehezen lenne indokolható, hiszen a törökök zöld jelzése után már Orbánnak sem érdeke az időhúzás. Más kérdés, hogy a Fidesz nem akarná annak látszatát, hogy a 135 bátor kormánypárti egy év sunnyogás után az ellenzék „füttyentésére” ugrik.
Ha nem lenne már önmagában is elég kínos Orbán Viktornak és a Fidesz-KDNP-s parlamenti kétharmadnak, hogy egy évig halogatták Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását a legkülönbözőbb átlátszó indokokkal, sumákolásokkal, sőt hazugságokkal, akkor most sikerült politikailag még kínosabb helyzetbe lavírozniuk magukat.
Az elmúlt napok eseményei után egyértelmű, hogy Magyarországnak fel kell adnia eddigi halogató álláspontját a svéd NATO-bővítés ügyében. Miután hétfőn kiderült, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő megígérte országa támogatását, Szijjártó Péter külügyminiszter is arról beszélt kedden, a vilniusi NATO-csúcs előtt, hogy magyar részről is „már csak technikai kérdés a folyamat lezárása".
Annál is inkább, mert éppen Szijjártó volt az, aki rácáfolva Gulyás Gergely miniszter tavaszi tagadására, elismerte, hogy egyeztetnek a törökökkel a svéd NATO-csatlakozásról. Sőt, erre csak ráerősített kedden a hvg.hu-nak nyilatkozó Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, aki azt mondta:
a miniszterelnök nyilvánvalóan egyeztet erről Erdogan elnök úrral, aztán közli majd a kormány álláspontját.”
A svéd NATO-csatlakozásról szóló legújabb álláspontot a miniszterelnök a NATO-csúcsról hazatérve, egy háromnapos, kihelyezett kormányülésen ismerteti majd, még a héten. Ezen fogalmazódhat meg majd a parlament kétharmadot adó Fidesz-KDNP-s többség által képviselendő új, támogató hozzáállás igénye is – sajtóhírek szerint eddig is innen, a Karmelitából érkezett a kormánypártiakat tétlenségre intő utasítás.
A kormánynak gyorsan kell lépnie, ha be akarja tartani az ígéretét, miszerint nem mi leszünk az utolsók a ratifikálással. A 30 NATO-tagállam közül már csak Törökország és Magyarország adós ezzel. Amúgy a finn NATO-csatlakozást is utolsó előttiként március 27-én hagyta jóvá a magyar parlament, majd 3 napra rá a török. A svédek ügye már egy éve húzódik, ami politikailag egyre kellemetlenebb, a haszna pedig nem látszik:
Nem nagyon látszik, mit nyert Magyarország a svéd NATO-csatlakozás késleltetésével
Erdoğan török elnök némiképp váratlanul bejelentette, hogy Törökország immár beengedné a svédeket a katonai szövetségbe, ráadásul a hírek szerint nem is akar késlekedni a hivatalos döntéssel a török parlament. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány is gyorsan kell hogy lépjen, ha tartani akarja az ígéretét, hogy nem mi leszünk az utolsók a ratifikálással.
A rendkívüli helyzetek rendkívüli megoldásokat szülnek, így lesz ez most is. Már nemcsak a rendes tavaszi parlamenti ülésszak, hanem a múlt heti rendkívüli is véget ért, így mindenképpen újabb rendkívüli ülést kellene összehívni a svéd bővítés gyors ratifikálására. Ellenkező esetben a szavazás őszre csúszna, mivel a hvg.hu úgy tudja, szeptember 25-én kezdődik a parlament őszi ülésszaka.
Ezt a jelek szerint nemcsak a kormány nem várná meg, hanem az ellenzék sem. Persze az ellenzéki pártokon eddig sem múlt a finn, majd a svéd bővítés kérdése – kivéve a Mi Hazánkat, amely nyíltan ellenzi ezt –, sőt már eddig is többször sürgették a halogatás helyett a szavazást. Június végén is javasolta ezt a DK a házbizottság ülésén, de a kormánypártiak elutasították a napirendre vételt.
Rendkívüli parlamenti ülést a kormány előterjesztésére is összehívhat Kövér László házelnök, de a képviselők ötödének, vagyis legalább 40-nek az írásos kezdeményezésére ezt kötelező is megtennie. A hvg.hu még kedden kereste meg a Kormányzati Tájékoztatási Központot és a legnagyobb képviselőcsoportot, a Fidesz-frakciót is azzal: van-e ilyen szándékuk, de azóta sem kaptunk választ.
A Momentum viszont már be is jelentette, hogy rendkívüli ülést kezdeményez. Gelencsér Ferenc pártelnök-frakcióvezető a hvg.hu-nak azt mondta, el is kezdték az előírt 40 aláírás összegyűjtését. A Momentum a saját 10 képviselője mellett biztosan számíthat az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a DK támogatására, továbbá a Jobbik is nyitott, de elnökségi döntéstől tette ezt függővé.
A 40 aláírás tehát gyorsan összejöhet, Gelencsér szerint pedig még biztosan egy júliusi dátumot jelölnek majd meg kezdeményezésükben a rendkívüli ülés időpontjaként. A szabályok szerint Kövér László házelnöknek nincs mérlegelési lehetősége, 8 napja van a döntésre, de muszáj összehívnia az ülést, és a javasolt dátumot ugyan felülírhatja, de csak korábbra teheti, későbbre nem.
Könnyen lehet azonban, hogy lesz egy másik rendkívüli ülés is, amit még csak nem is a Fidesz-KDNP-s többség, hanem a kormány javasol majd. Ehhez a kabinetnek is joga van, és élt is már vele: a tavaszi ülésszak utáni négy rendkívüli ülést – június 16., valamint július 3., 4. és 7. – például mind a kormány kezdeményezte.
Hasonló javaslat nem is lenne meglepő, hiszen egy, a kormány által kezdeményezett rendkívüli ülésen való szavazással Orbánék elkerülhetnék a kínos látszatot, hogy a 135 bátor kormánypárti egy év sunnyogás után az ellenzék „füttyentésére” ugrik, az ugyanebben a témában kitűzött ellenzéki ülésre pedig egyszerűen nem mennének el. Ezzel a forgatókönyvvel az ellenzék is számol, de
Gelencsér Ferenc a hvg.hu-nak azt mondta, „ezzel a Fidesz-KDNP-sek csak magukból csinálnának bohócot.”
Akárhogy is, ellenzéki kezdeményezésű rendkívüli parlamenti ülés biztosan lesz, és ez lesz a NER elmúlt 13 éves történetében a tizenhetedik ilyen alkalom. Az eddigi tizenhat azonban mind sikertelen volt. A legutóbbit február 20-án tartották és az akkumulátorgyárak lett volna a téma, de az LMP, a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd közös politikai akciója kudarcba fulladt.
A február 20-i rendkívüli ülés mindössze 42 percig tartott, mivel néhány napirend előtti felszólalás után határozatlanképtelenség miatt véget is ért, hiszen a 199 képviselőből mindössze 36, egyébként ellenzéki politikus volt jelen, míg a Fidesz–KDNP politikusai közük egyetlen egy sem. Ezzel a bojkottal a kormánypártok ráadásul semmi újat nem mutattak, csak korábbi saját gyakorlatukat követték.
A levezető elnök volt az egyetlen kormánypárti az akkugyárakról szóló rendkívüli ülésen, ő is csak berekeszteni ment oda
Így az ellenzéki képviselők a kormánypártiak hűlt helyén kérhették csak számon a környezetkárosító terveket.
Az ellenzék által kezdeményezett hasonló rendkívüli ülésekre a kormánypárti képviselők nemigen mennek el, és a tapasztalat az, hogy ezek az ülések amúgy sem alkalmasak a kormányzat vagy a kormánypárti többség meggyőzésére bármilyen témában, legfeljebb arra jók, hogy az ellenzéki felszólalók napirend előtt kicsit kidühöngjék magukat.
Az ilyesmi 1999 előtt amúgy még nem volt gyakori: 1990–1999 között nem fordult elő, hogy a kormánytöbbség a távolmaradásával megakadályozza a rendkívüli ülést, ha azt az ellenzék kezdeményezte. Úgy tűnik,
a rendkívüli ülés kezdeményezése az 1998 után ellenzékbe szorult MSZP-SZDSZ ötlete volt, a válaszul adott bojkott pedig a kormányra került Fidesz-KDNP-é.
Ekkoriban eleinte még bementek kormánytagok válaszolni a napirend előtti felszólalásokra, „csak” a napirendet nem sikerült elfogadni, és így nem tárgyalhatták meg az ellenzéki javaslatokat. Ilyen meghiúsult, rendkívüli ülésnapból 1998–2002 között ötöt találtunk: 1999. április 29., 1999. május 20. és 25., 1999.június 14. és 2001. augusztus 13. voltak ezek.
Az MSZP-SZDSZ többség 8 év alatt egyszer játszotta el ezt, méghozzá a 2006-os választások előtt, március 8-án. Akkor a munkáját már befejezett Országgyűlést akarta a Fidesz összehívatni, Kuncze Gábor (SZDSZ) pedig azt mondta, amit mostanában a kormánypártok szoktak: az összehívás demagóg, javaslatok kampányízű tárgyalásához pedig a többség nem asszisztál.
Mivel a 2010-es „fülkeforradalom” óta a most készülő lehet a tizenhetedik ellenzéki kezdeményezésű rendkívüli ülés, ez azt is mutatja, hogy az ellenzék rákapott erre, miközben pontosan tudja, hogy határozatképtelenség, vagyis politikai kudarc lesz a vége, amit legfeljebb azzal tudnak tompítani, hogy a távol maradó kormánypártok fejére olvassák a bojkott tudatosságát.
A mai lesz az ellenzék által kezdeményezett 16. sikertelen rendkívüli parlamenti ülés a NER-ben
Annak ellenére sűrűn kezdeményez rendkívüli parlamenti ülést a Fidesz-KDNP-s kétharmad árnyékában az ellenzék, hogy a NER elmúlt 13 éve alatt már 15 hasonló akció hiúsult meg a kormánypártiak bojkottja miatt. A mai, az akkugyárakról szóló ülésnapról a Fidesz-KDNP távol marad, de azt ígérték, később hajlandók megvitatni a témát.
A 2010 óta sikertelen ellenzéki kezdeményezésű ülésnapok: 2014.12.23., 2016.07.20., 2016.08.22., 2017.08.21., 2018.01.30., 2018.03.21., 2018.08.17., 2019.01.03., 2019.05.17., 2019.09.18., 2020.08.03., 2021.02.01., 2021.03.17., 2022.03.10., 2022.08.08. és 2023.02.20-a.
