Az előzetes várakozásoknak megfelelően eltörli a lombikkezelések közötti kötelező három hónapos várakozási időt a kormány. A társadalmi vitára bocsátott jogszabály tervezetben több lényeges finanszírozási változás is van, ezektől azt várják, hogy akár 1-2000 gyerekkel is több születik. A bioetikai kérdéseket feszegető leglényegesebb kérdések, így a petesejtdonáció kompenzációja azonban még nem szerepel a módosítások között.
Hosszú várakozás után társadalmi vitára bocsátotta a Belügyminisztérium a meddőség kezelésével összefüggő jogszabályok tervezett módosítását. Az, hogy a jogszabálytervezetek hamarosan nyilvánosságra kerülnek, nem volt meglepetés, ezekről a hvg.hu is többször írt, az ágazat átalakításával megbízott Humánreprodukciós Intézet vezetője pedig egy interjúban árulta el a részleteket.
Vesztergom Dóra akkor azt mondta, reményei szerint már júniusban rengeteg finanszírozási változás várható. Jóslata be is jött: a most vitára bocsátott jogszabálymódosítások a kezelések finanszírozására vonatkoznak, a legnagyobb változást pedig az jelenti, hogy – mint arra már többször utaltak –
eltörlik a kezelések közti 3 hónapos várakozási időt.
Vesztergom Dóra: A meddőségi intézetek központosításával az állam hatalmas felelősséget is magára vett
Gyökeres változásokat javasol a meddőségi ellátásban a tavaly létrejött Humánreprodukciós Igazgatóság. Vezetője, Vesztergom Dóra a hvg360-nak adott interjújában elmondta: a kormánynak elküldött javaslataik között szerepel a petesejt-donáció és az embriók genetikai vizsgálatának rendezése is. Az ingyenességhez és a 45 éves korhatárhoz viszont nem nyúlnak. Az egyház számára problémás bioetikai kérdéseket azonban az államnak kell rendeznie.
Az eddigi finanszírozási gyakorlat szerint a pároknak sikertelen próbálkozás után három hónapot várniuk kellett, mire újrakezdhették a meddőségi kezeléseket. Ennek információink szerint egyik oka orvosszakmai volt: a régebbi gyógyszerek, kezelések kevésbé voltak biztonságosak. A tudomány fejlődésével viszont ez a probléma már nem áll fent, így idejétmúlt volt a szabályozás.
A szakma a változtatástól azt várja, hogy kettőről akár fél évre is csökkenthető a három lombikciklushoz szükséges idő – a teherbeesésnek ugyanis átlagosan három próbálkozás után van a legnagyobb esélye. Mivel azonban a lombikkezelésekben részt vevő nők életkora egyre magasabb, az ő esetükben súlyos következményei lehetnek a hosszú várakozásnak. A lépésnek van egy másik pozitív hozadéka is. Ha sokat kell várni a kezelések között, a párok többsége azt kéri, hogy egyszerre több embriót ültessenek be, hátha így nagyobb lesz az esélyük a babára. Ezért Magyarországon a lombikkezelésekből származó ikerterhességek száma kifejezetten magas, ami kockázatos mind az anyára, mind a babára nézve.
A tervezetekben szerepelnek az állam által átvett meddőségi centrumokra vonatkozó új finanszírozási szabályok is. Eszerint
a klinikák fix díjat kapnak majd, ha a kezelésekből gyermek születik – ennek szorzója egyébként magasabb lesz egy gyermek esetében, mint ikerszülésnél.
A módosítás ezen kívül kimondja azt is, hogy a kezeléseket részletesen regisztrálni és jelenteni kell majd. Az intézeteknek 2008 óta kötelező adatokat szolgáltatniuk, de az így kapott statisztikák erősen megkérdőjelezhetők. A tervek szerint a jövőben ezért egy online adatszolgáltató rendszert hoznak létre, ami az EESZT-vel összekötve gyakorlatilag valós időben tudja gyűjteni az adatokat, és nemcsak a stimulációkról, beültetésekről, élveszülésekről, hanem később a lombikból született gyermekek egészségi állapotáról is.
A kormány előterjesztése szerint az új szabályozás már 2023. július 1-jétől hatályba lépne, és azt várják tőle, hogy akár évi 1-2000 gyermekkel is több születik majd.
Ami kimaradt
Úgy tűnik azonban, hogy a komolyabb, bioetikai kérdéseket is feszegető változásokkal egyelőre kivárnak, ezek legalábbis nem szerepelnek a beadott jogszabálytervezetek között.
Ezek közül a legfontosabb és a legtöbb vitát kiváltó a fizetett petesejtdonáció kérdése, mely itthon nem engedélyezett, emiatt rengeteg nő megy külföldre.
Ingyen ugyan egyenes ágú nőrokonnak vagy anonim módon lehet ugyan petesejtet adományozni itthon is, de ezt gyakorlatilag csak nő vállalja, hiszen az ehhez szükséges kezelés fizikailag és lelkileg is megterhelő.
Pedig a Humánreprodukciós Igazgatóság tervei között nemcsak ez javaslat szerepelt, hanem több olyan másik is, amelyek gyökeresen változtatnának az itthoni szabályozáson, ezekhez azonban információink szerint meglehetősen félve nyúlnak, nem utolsósorban az egyházak – sokszor ellentétes – álláspontja miatt.
A szakma által elérhető kiadványban, a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemlében megjelent cikk szerint a Humánreprodukciós Igazgatóság a kormánynak azt javasolta, hogy
- korlátozzák az egyszerre beültethető embriók számát
- minden 40 év alatti daganatos páciensnek tegyék lehetővé a sperma- vagy petesejtfagyasztást
- 36 év alatt első kezelésnél csak egy embrió beültetését engedélyeznék
- a petesejtdonorok pedig kompenzációt kapnának.
- és rendeznék a preimplantációs genetikai vizsgálatok kérdését is.
A Humánreprodukciós Intézet a termékenység-tudatosságot az iskolai tantervbe is beemelné. A gyermekvállalásról szóló ismeretterjesztő és kommunikációs programokat indítanának, amelyek fókuszában természetesen az állna, hogy ne várjanak túl sokáig a családalapítással.
Az egyház nem ért egyet
Hasonlókról beszélt néhány hete Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) és a Katolikus Szeretetszolgálat „természetes gyermekáldást segítő együttműködését bemutató sajtótájékoztatóján” is.
A politikus itt azt is kifejtette, a meddőségi problémákat sok esetben helytelen életmód, lelki nehézség vagy stressz okozza,
a pároknak ezért érdemes megfontolniuk a természetes fogamzássegítési módszereket,
melyek megfelelő szaksegítség mellett mesterséges beavatkozások nélkül is elősegíthetik a gyermekáldást. Hogy ezzel pontosan milyen módszerekről beszélt, nem fejtette ki.
Mindenesetre sietett leszögezni, hogy hogy olyan esetekben, amikor biológiai úton semmiképpen "nem jön össze" a várt gyermekáldás, a kormány az örökbefogadás minél gyorsabb lehetőségét igyekszik felkínálni a pároknak. Arról azonban nem beszélt, hogy néhány éve éppen ez a kormány vezette be, hogy az egyedülállók örökbefogadási kérelméhez külön minisztériumi engedély kell.
Ugyanezen az eseményen Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke sietett leszögezni, hogy egyház nem ért egyet a mesterséges beavatkozásokkal, a természetes családtervezést ugyanakkor ajánlja.
Elmondása szerint Magyarországon is egyre inkább sikerül meghonosítani azt a programrendszert, amelynek révén nemcsak orvosi módszerekkel, mesterséges megtermékenyítés útján, hanem természetes módon juthatnak gyermekhez a párok.
„Hisszük, hogy ha látni fogják a rászoruló párok, hogy más út is van, mint a lombikbébi program, akkor talán ezt fogják választani” – mondta.
Pénz a petesejtdonoroknak, 36 év alatt egyszerre csak egy embrióbeültetés – íme a legújabb javaslatok a lombikkezelések átalakítására
