„Rossz, gonosz, pusztító érdeket segítenek érvényre jutni.”
Bencsik András a Demokrata főszerkesztője szerint a NATO KFOR csapataiban szolgáló magyar katonák rossz oldalon állnak Koszovóban – szúrta ki a Népszava a Hír Tv Sajtóklub című műsorában elhangzottakat.
Helyszíni riport Észak-Koszovóból: akkorára nőtt a katonai jelenlét, hogy csillapodnak a kedélyek
Elülni látszik az észak-koszovói feszültség újabb hulláma, ám ez nem jelenti azt, hogy az albánok és a szerbek bármennyivel is közelebb kerültek volna a több mint két évtizede tartó rendre fellángoló krízis megoldásához. Miközben a KFOR-erők látványos jelenléte elvette a kemény mag rendbontási kedvét, most a másik fél provokációkkal való vádolása kezd divatba jönni.
Május végén zavargások törtek ki Észak-Koszovóban, miután a helyi szerbek nem ismerték el az áprilisban ott tartott időközi önkormányzati választások eredményét. A NATO később arról döntött, hogy csapatokat küld Koszovóba, hogy megerősítse a 2008-ban függetlenné vált egykori dél-szerbiai tartományban állomásozó KFOR-erőket.
Bencsik értelmezése szerint a KFOR-nál szolgáló magyar katonák „rossz, gonosz, pusztító érdeket segítenek érvényre jutni”. Bencsik ezt követően megjegyezte, párszor előfordult már, a magyar történelemben, hogy kényszerűségből Magyarország egy rossz ügy mellé állt, amibe „az erősebb hatalom” sodorta bele.
„Halkan szeretném jelezni, hogy Magyarország a NATO tagja, amit a magyar emberek népszavazáson döntöttek el. Szövetségesi kötelezettségünk, hogy a NATO tényleges békemisszióját támogassuk. Koszovóban az egyik legnagyobb létszámú a magyar kontingens. Nem véletlenül: Magyarország első számú érdeke, hogy a Balkánon béke és biztonság legyen politikailag és gazdaságilag egyaránt”
- így reagált Tompos Márton a Momentum frakcióvezető-helyettese és szóvivője Bencsik gondolataira. Tompos úgy fogalmazott, már-már bámulatos, hogy mennyire mély a putyinista “Mariana-árok” a fideszes propagandistáknál.
A koszovói elnök hajlandó új önkormányzati választást kiírni a zavargások után
A szerbek bojkottálták az észak-koszovói önkormányzati választást, majd tüntetni kezdtek, amikor albán polgármesterek léptek volna hivatalba. Most a koszovói elnök hajlandó lenne újabb választást tartani.