Leült az ellenzéki pártokkal, de a szakértőiket nem engedte megszólalni a belügyminiszter. Igaz, az ellenzék sem tudott újdonságokat mondani neki.
Saját meggyőződése szerint Pintér Sándor nem tartja magát politikusnak. Vagy ha igen, akkor maximum botcsinálta politikusnak – hangzott el a belügyminisztertől azon a hangfelvételen, ami a Belügyminisztériumban készült azon a tárgyaláson, amin Pintér az ellenzéki pártok képviselőivel vitatta meg a tanárok jogállásáról szóló törvény tervezetét. Pintér – miután azt mondta, hogy nem politikusként, hanem szakemberként szeretne beszélgetni az ellenzéki politikusokkal és az őket kísérő szakértőkkel – arra kért mindenkit, hogy az aktuálpolitikát tegyék félre, hiszen „gyermekeink jövőjéről, az országunk jövőjéről van szó”.
Vitáról a szerdai egyeztetésen gyakorlatilag szó sem volt: Pintér beszélt, majd szót adott a politikusoknak, meghallgatta őket, de végig kitért a konkrét válaszadás elől, mi több, már a tárgyalás legelején kiemelte, hogy a fizetésemelésekről nem szeretne beszélni. Miért? Azért, mert abban szerinte mindenki egyetért, hogy a pedagógusok alapbéreinek meg kell közelíteniük a diplomás átlagbér átlagát, sőt, a lehetőségek keretein belül meg is kell haladniuk azt. Így szerinte – mivel ebben egyetértenek – vitának nincs helye.
Pintér a tárgyaláson azt mondta, a pedagógusok tekintélyének visszaállításáért a legtöbbet pont a tanárok tehetnek – ehhez pedig ő első körben pont a jogállásuk rögzítésével tud hozzájárulni. A belügyminiszter szerint pont a közalkalmazotti státusz akadályozza a tanárok béremelését – ezért minél hamarabb ki kell őket emelni a közalkalmazotti státuszból.
A státusztörvény indoklása után Pintér Galilei szavaiból vezette le, hogy mindent, így a diákokat és a tanárokat is mérhetővé kell tenni. Ebből pedig – mint azt a tárgyalás egy későbbi pontján újra felemlegette – nem hajlandó engedni semmilyen nyomásra. A belügyminiszter elmondása szerint fejlődést akar látni, mind a tanároknál, mind a diákoknál, hiszen szerinte – és itt előbújt rendőrfőnök énje – annak a vezetőnek, „aki utolsó lett a kapitányok közül, annak új helyet kell keresnie”.
Miután ezt felvázolta, azonnal közölte, hogy ő most a pártokkal szeretne beszélni – így velük ugyan jöhettek szakértők, ők nem kaphattak szót. A DK-s Barkóczi Balázs pedig hiába próbálta átadni saját felszólalási lehetőségét a vele érkező Mihalics Lilinek, az Egységes Diákfront képviselőjének, Pintér ezt nem engedte meg.
Az ellenzéki pártok képviselői három-három percet kaptak, ezekben a három percekben viszont egyiküktől sem hangzott el egyáltalán olyan, amit korábban ne hallhatott volna tőlük a nyilvánosság: bírálták, hogy a belügy megszüntetné a tanárok közalkalmazotti státuszát, és azt mondták, hogy a béremelést közalkalmazottként is megkaphatták volna.
Pintér mondataiban inkább volt újdonság: szerinte tanárnak lenni nem szakmát, hanem hivatást jelent, ezt a hivatást pedig a rendőri, honvédtiszti és az orvosi hivatáshoz hasonlította. Majd beszélt arról is, hogy sem a diákok, sem a tanárok túlterheltségét nem látja.