Ombudsmani vizsgálatok már évekkel ezelőtt beszámoltak a nevelőszülői hálózatokban történt visszaélésekről, de maguk a nevelőszülők is hangot adnak munkafeltételeikkel kapcsolatos elégedetlenségüknek.
„Az elmúlt időszakban Hivatalomhoz több – jellemzően névtelen – beadvány érkezett, miszerint a nevelőszülőkhöz helyezett gyermekek rossz tárgyi feltételek között élnek, őket a nevelőszülők bántalmazzák, kapcsolattartásukat akadályozzák” – írja Kozma Ákos ombudsman egy idei, nevelőszülői hálózatokról szóló jelentésében.
A közel ötven oldalas dokumentum 2021-es és 2022-es állapotokat rögzít. Azóta olyan tragikus esetek történtek a nevelőszülői hálózatban, mint a Debrecenben halálosan bántalmazott kisfiúé, illetve a Nyíregyházán megfulladt kisfiúé, akinek haláláról nevelőanyja csak napokkal az eset után tett bejelentést.
Kozma összesen nyolc nevelőszülői hálózatot keresett fel, ebből egy – a Csillagösvény Nevelőszülői Hálózat Pest vármegyében – ignorálta az ombudsman többszöri felszólításait és nem szolgáltatott adatokat, „ezáltal a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményével összefüggő sérelmet okozott”. Így végül csak az alábbi nevelőszülői hálózatok vettek részt a vizsgálatban:
- Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató (Békés vármegyében);
- Kelet-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ (Hajdú-Bihar vármegyében);
- Szent István Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ (Fejér vármegyében);
- Szent Miklós Gyermekvédelmi Intézmény Nevelőszülői Hálózata (Szabolcs-SzatmárBereg vármegyében);
- Pünkösdi Gyermekvédelmi Szolgálat Nevelőszülői Hálózata (Veszprém vármegyében);
- Cívis Humán Szociális és Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői Hálózata (BorsodAbaúj-Zemplén vármegye, Encs városában;
- Fészek Nevelőszülői és Helyettes Nevelőszülői Hálózata (Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében);
A vizsgálat megindításakor az egyik gyermekvédelmi szakszolgálat igazgatója (az ombudsman ezen a ponton nem nevesít ennél pontosabban) leszögezte, hogy a nevelőszülői hálózatnál többször is felmerültek súlyos szakmai és etikai problémák. „Az igazgató aggályosnak tartotta a nevelőszülők kiválasztását, az alkalmasságuk vizsgálatát, a felkészítésük folyamatát, továbbá kétségesnek tartotta azt is, hogy a működési engedélyt kiadó hatóság vizsgálja-e a jogszabály szerinti előírások, feltételek meglétét” – fogalmaz Kozma a jelentésében.
Gyerekhalál, fojtogatás, kapáltatás
Annak érdekében, hogy az ombudsman részletesen fel tudja tárni, hogy a hozzá beérkezett panaszok valósak-e, mindegyik érintett nevelőszülői hálózatot arra kérte, hogy közöljék, milyen rendkívüli esemény történt a szolgáltatóknál 2021-ben.
A beszámolók alapján a Szent Ágota Szolgáltató Békés Vármegyei Nevelőszülői Hálózatához 2021-ben három gyermekbántalmazás, vagy annak gyanújával kapcsolatos jelzés érkezett. Egy hatéves kislányt a nevelőanyja fojtogatta, körmeit letörte, a mobiltelefonját elvette. A bántalmazást a gyermek nagyszülei észlelték, a jelzést is ők tették. A gyermek gyámja azonnali gondozásihely-változtatást kezdeményezett. A hálózatnál ezen kívül történt egy, a nyíregyházi tragédiához hasonló haláleset is. 2021. december 27-én egy öthónapos csecsemőt a nevelőanyja fürdetés közben néhány percre magára hagyta, a kislány vízbefulladt. Fontos megjegyezni, hogy a nevelőszülői hálózat tájékoztatása szerint az illető több évtizede kiválóan végezte a munkáját, és a felelősségével tisztában volt, ugyanakkor a nevelőszülő idősebb volt a törvényben engedélyezettnél, illetve a tragédia bekövetkeztekor a nevelőszülő gondoskodásában lévő gyermekek és az utógondozásban részesülő fiatal felnőttek száma is meghaladta a jogszabály által megengedettet.
A Kelet-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központnál arról számoltak be, hogy hat gyereket is bántalmazott a vér szerinti szülő, vagy annak élettársa, amikor a gyerek látogatóban volt nála. A dolgot két ízben a nevelőszülő, egy esetben pedig a pszichológus jelentette. Viszont tíz gyereket a nevelőszülő bántalmazott, és bántalmaztak egy utógondozott fiatal felnőttet is.
A Szent Miklós Gyermekvédelmi Intézménynél, - ahol a közelmúltban történt a nyíregyházi tragédia – szintén jelentettek bántalmazásokat. A gyámhivatali ügyintéző jelezte a gyermekvédelmi gyámoknak, hogy egy családnál a gyermekek elmondása szerint a nevelőszülők gyakran hajnalban felkeltették őket, hogy menjenek a kertbe kapálni, illetve több alkalommal fizikailag bántalmazták őket. A nevelőszülői hálózat szerint azonban a személyes beszélgetés során a gyerekek sokszor ellentmondásba keveredtek a bántalmazásokat illetően, két gyermek visszavonta a korábbi vádakat és az öt gyermekből három a családdal szeretett volna maradni, illetve az eljárások a rendőrségi szakaszban lezárultak, elmarasztalás nem történt.
A Cívis Humán Szociális és Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői Hálózatnál egyetlen esetben történt bántalmazás 2021-ben. Egy csecsemőkorú gyerek emésztőrendszeri tünetekkel került kórházba, ahol a gyereket ellátó orvos bántalmazásra utaló sérüléseket talált a kisbabán: bordatörés, hasi szervek sérülése, koponyaűri vérzés. Az ügyben rendőrségi feljelentés és azonnali gondozási hely megváltoztatásának kezdeményezése történt.
Kevés a pszichológus
A vizsgálatból többek között kiderült, hogy nevelőszülői hálózatonként eltérő, hány pszichológust foglalkoztatnak: míg a Fejér vármegyei Szent István Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központban 173 nevelőszülőre egyetlen pszichológus jut, addig Veszprém vármegyei Pünkösdi Gyermekvédelmi Szolgálatnál 5 nevelőszülőre 3 pszichológust alkalmaznak.
Mivel a jelenlegi jogszabályok szerint nem kötelező pszichológus alkalmazása, az ombudsman ezzel összefüggésben megállapította, hogy „a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogával összefüggő visszásságot okoz, illetve a gyermek legjobb érdekét figyelembe vevő eljárás elvét sérti az a fennálló jogi helyzet, amely nyomán a nevelőszülői hálózatok számára továbbra sem kötelező a gondozotti létszámhoz igazodóan pszichológus alkalmazása”.
Miért lesz valaki nevelőszülő?
Az ombudsmani vizsgálat során szakemberek látogattak meg különböző nevelőszülőket, akikkel az otthonukban készítettek interjút és a gondozott gyerekekkel is beszélgettek. Ezekből kiderül, hogy nemcsak megélhetési szempontok miatt lesz valaki nevelőszülő, noha a nevelőszülők országos eloszlása jól mutatja, hogy azokban a szegényebb régiókban vannak többen, ahol kevesebb a munkalehetőség.
Kuslits Gábor gyermekvédelmi szakember: „Az a 60 órás tanfolyam, amit egy nevelőszülő kap, totál elégtelen"
Teljes kudarc a hazai gyermekvédelmi rendszer, ami gyakran csak arra alkalmas, hogy a szakellátásba került gyerekek ételt és fedelet kapjanak a fejük felé - erről is beszélt a hvg.hu-nak adott interjúban Kuslits Gábor gyermekvédelmi szakember, a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat korábbi igazgatója, aki szerint a hatóságok munkatársai kevesen vannak és túlterheltek, ennek pedig súlyos következményei vannak.
Egy 52 éves nőt például az motivált, hogy a vérszerinti gyereke mellé szeretett volna gyermektársakat, egy 50 éves nevelőanyának pedig nem született gyereke, ezért vállalta ezt a munkát, de akadt olyan nevelőszülői házaspár, akik kifejezetten nagy családot szerettek volna és mivel a rokonaik között is van nevelőszülő, a feladatellátás nem volt ismeretlen a számukra. Ugyanakkor munkaügyi indíttatások is megjelennek, egy megkérdezett nevelőszülő azért fogadott magához gyerekeket, mert gerincsérve miatt úgy gondolta, hogy jobb lenne, ha otthonról tudna dolgozni.
A nevelőszülők is panaszkodtak
Az ombudsman olyan nevelőszülői panaszbeadványt is idéz, amely szerint alacsony a díjazásuk, és hogy a nyugdíjjogosultság szempontjából ugyan a jogviszonyuk szolgálati időnek minősül, de az ez alapján megállapítható nyugdíjból nem lehet megélni, valamint szeretnének ők is szabadságra menni, de nincs, aki helyettesítse őket ez idő alatt. Azt is sérelmezték, hogy a saját gépjárművek elhasználódása esetén sem jogosultak autóvásárlási vagy egyéb támogatásra, pedig azt sok esetben a nevelt gyermekek kapcsolattartásra, fejlesztő foglalkozásra vagy iskolába, óvodába szállításához használják.
Ezekre a felvetésekre a belügyminisztérium azt válaszolta az ombudsmannak, hogy a kormányzat kiemelt figyelmet fordít a gyermekvédelmi szakellátáson belül a nevelőszülői ellátásra, ezt igazolván megemlítették, hogy 2014. január 1-je óta valamennyi nevelőszülő egységes nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll, a nevelőszülői díj pedig a minimálbér értékéhez kötött. A belügyminisztérium az autóvásárlási kedvezményre nem reagált, de azt megjegyezték, hogy 2015. július 1-jétől, illetve 2016. január 1-jétől a nevelésbe vett gyermek, utógondozói ellátott fiatal felnőtt ingyen kapja a tankönyveket.
Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az ombudsmani vizsgálat megindítását követően az Országgyűlés elfogadta a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló a 2022. évi L. törvényt, mely szerint 2023. január 1-jétől a nevelőszülőknek járó nevelési díj és külön ellátmány összege 25 százalékkal emelkedett, azt összevontan nevelési ellátmány jogcímen folyósítják a nevelőszülőknek. A KSH márciusi adatai szerint azóta az infláció akkora, hogy 10,1 százalékkal több pénzt hagytak a vásárlók a kasszáknál, miközben megfigyelhető tendencia, hogy kevesebbet költöttek.
Akkora visszaesést mért a KSH a bolti forgalomban, mint amikor a járvány elején leállt minden
Óriásit zuhant a kiskereskedelmi forgalom. Hatalmasat esett a bolti forgalom a Központi Statisztikai Hivatal most kiadott, márciusi adatai szerint: a nyers adat szerint 12,6, naptárhatástól megtisztítva 13,1 százalékkal kevesebbet vásároltunk, mint egy évvel korábban.
Számos szakmai hiányosság vezethet a gyerekjogok megsértéséhez
Az ombudsmani jelentés konklúziója, hogy a nevelőszülői rendszer nem felkészült a különleges szükségletű, elsősorban a halmozottan sérült, fogyatékossággal élő gyermekek gondozására a nevelőszülői családban, és nincsenek speciális szükségletű, például pszichiátriai gondozott gyermeket vállaló nevelőszülők. Márpedig ebben az esetben a nevelőszülők a gyermekek magatartásproblémáira nem tudnak megfelelő formában reagálni, és „hamar eljutnak odáig", hogy a gyereket máshova helyeztessék. Az ilyen feladatok ellátásához magasabb szintű támogatásra lenne szükség.
Azt is leírják például, hogy ha a gyerek és a nevelőszülő között több mint 50 év a korkülönbség, akkor az gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogával összefüggő visszásságot okozhat, igazából a gyerek érdekével szembemegy. Ahogyan az is szembenáll a gyerek érdekével, hogy a testvéreket - férőhely hiányában - külön nevelőszülőkhöz adják.
A gyerekek érdekében volna szükség arra is, hogy a nevelőszülői hálózatoknál rendszeresen biztosítanának szupervíziót a nevelőszülőknek, a jelentés megfogalmazása alapján ez most nem adott. A belügyminiszternek azt javasolja a biztos, hogy az egy nevelőszülői tanácsadóra bízott családok számát maximálják, és jogszabályi szinten rendezzék, hogy a nevelőszülői hálózatokban mennyi gondozottra mennyi pszichológust alkalmazzanak. Kozma azt is javasolta az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatójának, hogy egységes szakmai szempontrendszert dolgozzanak ki a nevelőszülők kiválasztására.
Szerettük volna megtudni, hogy az ombudsman által javasolt változtatásokkal kapcsolatban elindult-e már egyeztetés az illetékesekkel, de az ombudsmani hivataltól megkeresésünkre érdemben nem kaptunk választ.