Az Alkotmánybíróság szeptember 30-ig adott időt az Országgyűlésnek, hogy módosítsa a banktitkot mindenek felett állóként kezelő törvényt. A döntésben fontos szerepet játszott a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság álláspontja.
Egy természetvédő szervezet fordult az Alkotmánybírósághoz, mert hiába nyert két szinten, a Kúria végül az Export-Import Banknak adott igazat, amely nem volt hajlandó kiadni a kötött segélyhitelek kedvezményezettjeinek nevét, a hitel összegét és a vissza nem térítendő rész nagyságát. Az intézmény banktitokra hivatkozott, a Kúria szerint pedig a törvény nem engedi meg a banktitok nyilvánosságra hozatalát.
A panaszos szervezet ezzel szemben azt állította: bár a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből tényleg lehet korlátozni, az ítélet ezt indokolatlanul kiterjesztő módon értelmezte, hiszen
az Eximbank állami tulajdonban van, közpénzzel gazdálkodik.
Az Ab megkérdezte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, amely meglepő élességgel bírálta a Kúriát: annak döntése alapján „mindazon közérdekű és közérdekből nyilvános adat, melyeket banktitokként kezelnek – erre való hivatkozással – időbeli korlátozás nélkül megismerhetetlenné válik”, ami „nyilvánvalóan alkotmányellenes helyzet”, mert „ezen adatok ismerete nélkül a segélyhiteleket érintő közpénzfelhasználás körében megalapozott közéleti vitát lefolytatni nem lehetséges, így az ezzel a területtel összefüggő véleménynyilvánítási szabadság gyakorolhatósága ellehetetlenül”. Ezzel ellentétben az Igazságügyi Minisztérium azt írta: minden alkotmányos, mert egy állami pénzintézet ügyfeleinek banktitkait sem lehet általában nyilvánossá tenni.
Az Ab-nak figyelembe kellett vennie az Alaptörvény 2020-as kilencedik módosítását, amely a fogalmat szűkítve kimondta: „Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.”
Ezért nagyon fontos, hogy az alkotmánybírák többsége ezt most úgy értelmezte, hogy a „költségvetés” és az „állam” fogalma a szűk értelemben vett „állam” mellett az államháztartás minden alrendszerét is magába foglalja. „Ha ez nem így lenne, akkor a költségvetési szerveknek, avagy éppen az önkormányzatoknak, illetve ezen kívül a kizárólagos állami tulajdonban lévő, állami irányítás alatt álló és törvényi szinten is közfeladatot ellátónak minősített szervezeteknek sem kellene számot adniuk a közvetlenül a költségvetésből származó és kormányzati döntésen alapuló közpénz-felhasználásukról”.
Az Ab ennek ellenére elutasította a panaszosok kérését, hogy semmisítse meg a Kúria ítéletét. Megállapította ugyanis, hogy a jelenlegi törvény valóban „nem engedi meg azt, hogy a bíróság a közérdekű adatok megismerésével összefüggő okból mérlegelje a kettős természetű (egyidejűleg banktitoknak és közérdekű adatnak is minősülő) adatok kiadását”, tehát „a közérdekű adatok megismeréséhez való jog mint alapvető jog a banktitokra vonatkozó konkrét előírások miatt a fennálló szabályozási környezetben az Eximbank tevékenységével összefüggésben nem érvényesülhet”, miközben például a hasonló jogállású Magyar Fejlesztési Banknál van ilyen lehetőség.
Az Ab pedig „nem kényszerítheti a bíróságot arra, hogy egy egyértelmű, értelmezési mozgásteret nem engedő jogszabályi előírással ellentétes döntést hozzon”, ezért utasította el az ítélet elleni panaszt. Ugyanakkor négy különvélemény mellett kimondta: magával a törvénnyel van baj. „A jogalkotó … alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem alkotta meg azokat a garanciális szabályokat, amelyek lehetővé teszik az információszabadság érvényesülését a közfeladatot ellátó és közpénzzel gazdálkodó Magyar Export-Import Bank által kezelt, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő banktitok megismerhetőségével kapcsolatban”. A mulasztást az országgyűlésnek 2023. szeptember 30-ig kell pótolnia.
Más kérdés, hogy az Ab-nak nincs eszköze az ilyen határozat végrehajtásának kikényszerítésére. Eddig húsz hasonló Ab-döntést nem hajtott végre a parlament.