Európa beteg, Magyarország NATO-tagsága nem zavarja Putyint, Trump remény a békére – többek között erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a svájci Weltwoche című lapnak abban az interjúban, amelyet csütörtökön szemlézett az MTI. A kormányfő oldalára pénteken aztán felkerült a beszélgetés teljes szövege, így kiderült az is, mi maradt ki az állami hírügynökség cikkéből.

Arra a kérdésre, hogy személyesen mit tart a Magyarország érdekében megvalósult legnagyobb sikerének, Orbán úgy felelt: hogy hozzájárulhatott ahhoz, hogy egy vesztes országból győztes ország legyen. „2010-ben a magyarok még azt hitték, hogy mindig a történelem vesztes oldalán állunk. Már akkor boldogok voltunk, ha a helyzet nem romlott. Sikerült meggyőznöm a magyarokat, hogy legyenek ambiciózusabbak. Azt mondtam: mindenkinek lesz munkája, mindenki ura lesz az életének. És mindegy, mit mond a világ: meg tudjuk csinálni. És meg is tettük.”

Szerinte a magyarok leküzdötték a balsors feletti búskomorságot, amihez az is kellett, hogy „személyesen is példát mutassunk. Az üzenet az volt: ha én meg tudom csinálni, akkor ti is meg tudjátok csinálni. Az egész világ megpróbál lebeszélni az utamról, de én nem fogok engedni. És ti is meg tudjátok csinálni.”

Orbán: Európa beteg, Magyarország NATO-tagsága nem zavarja Putyint, Trump remény a békére

Politikai filozófiáját úgy foglalta össze: „Amikor fiatal voltam, valószínűleg azt mondtam volna, hogy szabadság. Ma azt mondanám, hogy egyensúly.” Szerinte a magyarokban mélyen gyökerezik az egyensúlyra való törekvés, egyaránt fontos számukra az engedelmesség és az ellenállás. „Ettől olyan érdekes a politikai vita.”

Az orosz–ukrán háborúról azt mondta, abban a célok nem egyértelműek, egyik fél sem következetes. Nem tudni, hogy mi lenne elég az oroszoknak, mert soha nem kötelezték el magukat nyilvánosan, s Európa és az Egyesült Államok háborús célja sem világos. „A legnagyobb veszélyt egy olyan háború jelenti, amelyben a felek nem határozzák meg a céljaikat. Ha ezt nem határozzák meg, a dolog parttalanná válhat.”

Arról, hogy ki a felelős a háború eszkalációjáért, Orbán azt mondta: „Tény, hogy Oroszország támadta meg Ukrajnát. Az is igaz, hogy nem ez az első eset. Már megtámadták a Krímet. De az, hogy az oroszok megtámadták egyik szomszédjukat, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy európai háború kezdődött el. Az európaiak felelőssége, hogy ez a háború európai méreteket öltött.” Megkérdezték tőle azt is, hogyan változott Vlagyimir Putyin orosz elnök az évek során.

Nem érzékeltem rossz irányra utaló jeleket”

– mondta Orbán, aki szerint „Putyin mindig azt mondta, amit akart, és soha nem volt boldog, ha ellentmondtam az elképzeléseinek. Mindig meg kellett küzdenem a magyar álláspontért, de lehetett vele észszerű megoldásokat találni. És ha valamiben megállapodtunk, azt betartotta.”

Hogy veszélyes-e Putyin? Orbán szerint Oroszország mindig veszélyes. „És Oroszországot csak cár vezetheti. Oroszország egy másik civilizáció. Az európai politikai normák ott nem működnek. Ezt a XV. századig visszamenőleg minden orosz uralkodó tudta. Nem számít, hogy ez nekünk tetszik-e, vagy sem. Meg kell találnunk a módját annak, hogy együtt tudjunk élni egy olyan nagy, veszélyes hatalommal, mint a szomszédunkban lévő Oroszország.”

Oroszország jövőjéről is elmondta a véleményét Orbán. Szerinte Putyin nem a szenvedés felé vezeti az országát, amelynek a következő két-három év nehéz lehet majd, de aztán a dolgok ismét jobbra fordulnak. Úgy látja, hogy az orosz katonás nép.

Az engedelmesség parancsa minden oroszt születésétől kezdve elkísér, amit kulturálisan az ortodoxia erősít. Egy nyugati politikus azt mondja, azért politizál, hogy a nemzetének polgárai minél szabadabban élhessenek. Az orosz politikus azt mondja, az a feladata, hogy összetartsa az országát. El kell fogadnunk ezt a nézőpontot, mert akkor lehetséges a békés együttélés. Ez azt is jelenti, hogy erőt kell mutatni. Egy katonanemzet soha nem tisztel egy gyenge országot.”

A beszélgetés végén néhány személyes kérdést is feltettek a miniszterelnöknek, például azt, hogy mit csinál, amikor hatalmába keríti a kétségbeesés. Ilyenkor – derül ki – hazamegy.

A kedvenc írójának nevét nem árulta el Orbán, mondván, a kérdező úgysem ismerné, mert magyar szerzőről van szó.

S hogy mi napjaink legjobb híre? A kormányfő szerint az, hogy

a Földön kívül is van élet.