Elutasította a kínai akkumulátorgyár elleni, a Momentum által kezdeményezett helyi népszavazás kérdésének hitelesítését Debrecenben a helyi választási bizottság. Az ellenzéki párt szerint a kormány, az állam és a városvezetés semmibe veszi a debrecenieket, és közölték: fellebbeznek a döntés ellen.
Nem hagyta jóvá szerdai ülésén Debrecenben a helyi választási bizottság a városba tervezett kínai akkumulátorgyár elleni fellépést lehetővé tevő, a Momentumhoz köthető népszavazási kezdeményezés kérdését. Sőt, ezen az ülésen a hvg.hu információi szerint két másik, ugyancsak a beruházást gátolni célzó népszavazási kérdést is elutasított a testület.
A Momentum helyi önkormányzati politikusa, Mándi László január 23-án adta be helyi népszavazási kérdését, amelynek elbírálásával az utolsó pillanatig, a törvény által előírt 30 napos határidő végéig várt a helyi választási bizottság. A politikus – magánszemélyként benyújtott – kérdése így hangzik:
Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?
A Momentum a fenti kérdés alapján kiírandó helyi népszavazással állná útját a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyárnak, amelyet a kormány teljes mellszélességgel és több százmilliárd forint közpénzzel támogat, miközben a helyiek fórumokon, tüntetéseken hangosan tiltakoznak ellene.
„Aztán jöttek a szavak: mérgező, kiszivárog, robbanás, Göd" - videóriport a debreceni akkumulátorgyár elleni tüntetésről
Több százan vonultak Mikepércsről Debrecenbe az akkumulátorgyár ellen tüntetve. Amióta kiderült, hogy a CATL akkumulátorgyárat építene Debrecenbe, nemcsak a helyiek, hanem a környező települések lakóiban is számtalan kérdés merült fel.
A helyi választási bizottság elutasító döntésére reagálva a Momentum közölte: nem lepődtek meg, hogy a választási testület „a titkolózó fideszes vezetés és a vízmérgező akkumulátorgyárat építő CATL oldalára állt a debreceniekkel szemben". A döntés ellen fellebbeznek, de szerintük az is egy mintázatba illik:
a kormány, az állam és a városvezetés semmibe veszi a debrecenieket. Nekik nem fontos az emberek egészsége".
Az elutasítás egyébként azért érdekes, mert a momentumos kérdés szinte ugyanaz, mint amit az LMP már korábban beadott. A zöldpárt ugyanis, miután tavaly nyáron kiderült, hogy a kínai CATL, a világ legnagyobb akkugyártója Debrecenben építené fel második európai üzemét, már kezdeményezett egy helyi referendumot az üzem ellen.
Ahogy akkor az LMP, most a Momentum is a gyár hatalmas vízigényén keresztül blokkolná a beruházást.
Az LMP kérdéseit a helyi választási bizottság tavaly ősszel átengedte, de akkor a párt úgy döntött, inkább országos népszavazást indít. A még el nem bírált kérdésük alapján bárhol az országban csak akkor épülhetne akkumulátorgyár, ha előbb az ott lakók ehhez helyi népszavazáson hozzájárulnak.
Rakják át Felcsútra, ha annyira biztonságos az akksigyár - forrtak az indulatok a debreceni lakossági fórumon
Európa legnagyobb akkugyára épülhet Debrecenben, de az ott élőknek nincs lehetősége megakadályozni a beruházást. Legalábbis a hétfői közmeghallgatáson nem derült ki, hogy akár egy kis halvány reménysugár is lehetne a beruházás megakadályozására, vagy legalább a költöztetésére.
Nemcsak a Momentum és az LMP aktív a témában. A Párbeszéd például az Alkotmánybírósághoz fordul az akkumulátorgyárak építését megengedő szabályozás miatt, a DK szigorítaná az ilyen üzemek építési szabályait, a Jobbik pedig feltételekhez kötné az akkugyárak építését. Ugyanezt sürgeti az MSZP is, a Mi Hazánk pedig szintén helyi referendumot akar:
A Fidesznek kínos perceket, az ellenzéknek pillanatnyi sikert hozhat az akkumulátorgyár-botrány
Óriási politikai hullámokat is vethetne a debreceni akkumulátorgyár ügye, ha az ellenzéki pártok jobban kihasználnák a tervezett beruházás elleni tiltakozáshullámot, amit igyekszik hitelteleníteni a Fidesz és a propagandasajtója. Pedig a Fidesz ellenzékben még a most feleslegesnek, sőt támadásnak tartott népszavazással próbált megakadályozni egy hasonló környezetterhelő beruházást, amit aztán kormányra kerülve büszkén felavatott Orbán.
Az ellenzéki pártok egyébként nemrég az akkugyár-témában még rendkívüli parlamenti ülést is kezdeményeztek, noha előre sejthető volt, hogy ebben nem lesz partner a kormánypárti többség. Nem is volt: a Fidesz-KDNP politikusai távolmaradásukkal bojkottálták az ülést, amely így a NER elmúlt 13 évének már a tizenhatodik ellenzéki kezdeményezésű, meghiúsult rendkívüli ülése lett:
A levezető elnök volt az egyetlen kormánypárti az akkugyárakról szóló rendkívüli ülésen, ő is csak berekeszteni ment oda
Így az ellenzéki képviselők a kormánypártiak hűlt helyén kérhették csak számon a környezetkárosító terveket. Mindössze 42 percig tartott az Országgyűlés február 20-i, rendkívüli ülése, majd néhány napirend előtti felszólalás után határozatlanképtelenség miatt véget is ért, hiszen a 199-ből mindössze 36 ellenzéki képviselő volt jelen, míg a Fidesz-KDNP politikusai közük egyetlen egy sem.
Ami pedig a kormány, a Fidesz és a KDNP hozzáállását, politikusi reakcióit illeti, a skála elég széles a lapítástól a hárításon át a vádaskodásig. A kormányzat és propagandája a teljes ellenzéket próbálja beruházásellenesnek, sőt külföldi ügynöknek beállítani, és nem kíméli a civil tiltakozókat sem.
Pedig ellenzékben, 2008-ban még a Fidesz próbálta népszavazással megakadályozni egy gumiabroncsgyár építését, ami akkor nem is valósult meg, viszont kormányra kerülve ugyanezt már jelentős közpénzzel támogatták, és Orbán Viktor avatta fel a gyárat.
Az még kérdéses, hogy a mostani ellenzéki népszavazási kezdeményezések eljutnak-e a referendumig. A népszavazások eredményessége pedig még bizonytalanabb – főleg, hogy a Fidesz ellehetetlenítette magának a népszavazásnak az intézményét is. Debrecenben a referendum megtartásának is előfeltétele a kérdés jóváhagyásán túl, hogy a kiíráshoz össze kell gyűjteni a kezdeményezőknek 33865 támogató aláírást.
Szakértők a debreceni akkugyárról: „Végig nem gondolt ostobaság, amit legfeljebb a megalománia magyarázhat"
Adottságok, azaz energia, víz és munkaerő nélkül akkumulátorgyárakat építeni éppen olyan, mint az 1950-es években Magyarországon magyar narancsot termelni.
A helyi és az országos referendumnál is általános szabály továbbá, hogy a választásra jogosultak legalább felének el kell menni szavazni, és 50 százaléknál többen kell, hogy azonos választ adjanak. Ha a két feltétel együttesen nem adott, akkor a népszavazás sikertelen.
Miközben egyébként Debrecenben a helyi választási bizottság a Momentum kérdéséről döntött, Budapesten a Fővárosi Közgyűlés elvi állásfoglalásban utasította el, hogy a helyi lakosság egyetértése nélkül Budapesten a jövőben akkumulátorgyár épülhessen.
A lakosság hozzájárulása nélkül nem épülhet akkumulátorgyár Budapesten
A Fővárosi Közgyűlés állásfoglalását minden ellenzéki megszavazta, a fideszesek tartózkodtak.
Frissítés
A Momentum népszavazási kérdésével együtt szintén elutasított két másik kérdés egyike a Mi Hazánk kezdeményezése volt – derült ki később a párt közleményéből. Azt írták, "politikai döntés született", ami kiszolgálja "a globalista nagytőke érdekeit, a disznófejű nagyurakat". A határozat a párt szerint "törvénysértő, ezért azt megtámadjuk a törvényszéken és végső soron az Alkotmánybírósághoz fordulunk", valamint tervezik, hogy újabb helyi népszavazási kezdeményezést nyújtanak be.
A levezető elnök volt az egyetlen kormánypárti az akkugyárakról szóló rendkívüli ülésen, ő is csak berekeszteni ment oda
