Itthon Bihari Ádám 2023. február. 21. 16:50

Nagyszerűen rímel egymásra Orbán és Putyin évértékelő beszéde

Bihari Ádám
Szerzőnk Bihari Ádám

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin pár nap eltéréssel elmondott beszédükben szinte azonos hevességgel támadták az értékromboló dekadens Nyugatot. A NATO-ellenes kirohanásukban már voltak árnyalatnyi különbségek, igaz, az egyikük közvetlen ellenségének tartja a szövetséget, a másik pedig az egyik tagországát vezeti.

Vlagyimir Putyin február 21-i, történelmi jelentőségűre taksált beszéde végül egy majd’ kétórás, belügyi sikerekkel megspékelt, Nyugat-ellenes kirohanásba torkollott, melynek egyetlen gyakorlati jelentőséggel és hírértékkel bíró része a START-egyezmény (feloldva Strategic Arms Reduction Treaty, magyarul: stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezmény) felfüggesztése volt. Ez az utolsó, a két nagyhatalom nukleáris arzenálját korlátozó egyezmény, ami még érvényben van.
Nem lehet azonban nem felfedezni hasonlóságokat az orosz elnök és egy pár nappal korábbi beszéd között, melyet Orbán Viktor tartott, szintén válogatott közönség előtt a Várbazárban. Ott is előkerült a NATO hibáztatása a háborús helyzet szinten tartásáért, valamint előkerült a pedofilok felemlegetése, a “genderpropaganda”, valamint férfi és nő családi kapcsolatának szentsége és kizárólagossága.
Putyin elnök arról beszélt, hogy a nyugati államok tönkreteszik a saját országaikat is nyugaton, ahol már a pedofília is elfogadott, sőt az egynemű házasság is. Utóbbival szemben azért elnézőnek bizonyult, hozzátette, hogy felnőtt emberek azt csinálnak, amit akarnak. Azt azért elmondta, hogy nyugaton a szent szövegekben is kételkedni kezdenek még a nyugati egyházi emberek is, "egy gendersemleges Istenről beszélnek, mit lehet erre mondani?" - tette fel a kérdést.
“Beszéljünk egyenesen. A pedofíliára nincs bocsánat. A gyerek szent és sérthetetlen. A felnőtteknek meg az a dolguk, hogy a gyerekeket bármi áron megvédjék. És nem érdekel bennünket, hogy megbolondult a világ. Nem érdekel bennünket, hogy miféle visszataszító hóbortoknak hódolnak egyesek. Nem érdekel bennünket, hogy Brüsszel mivel mentegeti, magyarázza a megmagyarázhatatlant. Ez itt Magyarország! És itt kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének!” - mondta három nappal korábban a magyar miniszterelnök.
A kérdésben szinte teljesen azonos ideológiai vonalon mozgó két vezető kitért arra is, hogy az Észak-Atlanti Szövetség a béke ellen dolgozik. Itt természetesen némi hangsúlybeli eltérés van, de tegyük hozzá, hogy míg Vlagyimir Putyin éppen proxy-háborút vív a NATO-val, Magyarország, Orbán Viktor minden kirohanása ellenére éppen ennek a katonai szövetségnek a tagja, élvezi annak minden előnyét és részt vesz a tagországok területi épségének védelmében.
“...mi a nyugati világ része vagyunk, NATO- és európai uniós tagok, és ott rajtunk kívül mindenki a háború pártján áll, vagy legalábbis úgy tesz, mintha. Megteheti-e Magyarország, hogy ilyen körülmények között, a szövetségeseinkkel homlokegyenest ellenkező módon a béke pártján maradjon? Természetesen megtehetjük, hiszen Magyarország egy önálló, szabad és szuverén állam, és a Jóistenen kívül, senkit sem ismerünk el magunk fölött. De helyes-e, erkölcsileg rendben lévő-e kimaradnunk a háborúból? Meggyőződésem szerint helyes, sőt egyedül ez a helyes” - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, de ennek a lépésnek a minősítésétől ezesetben is eltekintett.
Az orosz elnök ellenségéről azt mondta, a NATO deklarált célja legyőzni Oroszországot. A mostani helyzetet párhuzamba hozta a 30-as évekkel, amikor szerinte a nyugati országok hagyták előretörni a náci Németországot és ennek jelei a nyugatról kapott harcjárműveken látható, a második világháborúban, a Wehrmachtban is használt náci iszigniák (Putyin itt vélhetően arra gondolt, hogy több Ukrajnában bevetett járművön látszik a kozák kereszt, amely valamelyest hasonlít az első világáborúban bevezetett és a második világháború végéig alkalmazott Balkenkreuzra).
A háborút folytató Putyin elnök beszéde még így is kevésbé lett harcias, mint a saját szövetségét verbálisan támadó magyar miniszterelnöké, akinek beszédében ugyan 19-szer hangzott el a “béke” kifejezés, de lényege az volt, hogy Magyarország ellenáll a szövetségesi rendszerben és az Unióban uralkodó szinte teljes összhangnak, az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban. A nukleáris fenyegetéssel kapcsolatban pedig Orbán szerint elég garancia, hogy a NATO erősebb, mint Oroszország.
“A hagyományos hadviselés tekintetében az ukrán háború éppen azt mutatta meg, hogy Oroszországnak semmi esélye sem lenne a NATO ellen. Értjük, hogy az ukránok megpróbálják elhitetni Európával, hogy az oroszok nem állnak meg az Atlanti-óceánig, de ezt a fenyegetést a magyarok nem veszik be. Az egész világ láthatta, hogy az orosz haderő nincs abban a helyzetben, és jó ideig nem is lesz, hogy megtámadja a NATO-t. Felidézem, hogy Magyarország már egy évtizeddel ezelőtt javasolta a közös európai haderő fölállítását, s ma láthatjuk, milyen kár, hogy akkor ez süket fülekre talált” - sajnálkozott a magyar miniszterelnök.
A közös európai haderő ötletét egyébként Orbán Viktor 2016-ban dobta be, de elsősorban a migrációval szemben, melynek legnagyobb támogatójaként már akkor is az Egyesült Államokat nevezte meg. A NATO ekkoriban közelített a szövetség történetének egyik legsúlyosabb válsága felé, miután Trump elnök 2017 elején megkérdőjelezte az Egyesült Államoknak az 5-ös cikkely melletti feltétel nélküli elkötelezettségét is. A teljeskörű orosz invázió kezdete óta viszont a szövetség a hidegháború óta nem látott egységet sugározva talált újra magára.

Vlagyimir Putyin február 21-i, előzőleg történelmi jelentőségűnek gondolt beszéde végül egy majd’ kétórás, belügyi "sikerekkel" megspékelt, Nyugat-ellenes kirohanásba torkollott, melynek egyetlen gyakorlati jelentőséggel és hírértékkel bíró része az új START-egyezmény (feloldva Strategic Arms Reduction Treaty, magyarul: stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezmény) felfüggesztése volt. Ez az utolsó, az USA és Oroszország nukleáris arzenálját korlátozó egyezmény, ami még érvényben van. 

Nem lehet azonban nem felfedezni hasonlóságokat az orosz elnök és egy pár nappal korábbi beszéd között, melyet Orbán Viktor tartott, szintén válogatott közönség előtt a Várbazárban. Ott is előkerült a NATO hibáztatása a háborús helyzet szinten tartásáért, valamint előkerült a pedofilok felemlegetése, a “genderpropaganda”, valamint férfi és nő családi kapcsolatának szentsége és kizárólagossága.

Putyin: Ők kezdték a háborút

Nem lett történelmi jelentőségű az a beszéd, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök mondott kedden délelőtt, három nappal a totális orosz invázió megindításának első évfordulója előtt és egy nappal azután, hogy amerikai kollégája, Joe Biden szintén történelmi jelentőségű látogatást tett Kijevben. A közel kétórás beszéd egyetlen igazán érdemi eleme a nukleáris fegyverarzenál korlátozását érintette, nyugatellenes kirohanásokkal spékelve.


Putyin elnök arról beszélt, hogy a nyugatiak tönkreteszik a saját népüket, ahol már a pedofília is elfogadott, a papoknak pedig egynemű párokat kell összeadniuk. Utóbbival szemben azért elnézőnek bizonyult, hozzátette, hogy felnőtt emberek azt csinálnak, amit akarnak. Azt azért elmondta, hogy Nyugaton a szent szövegekben is kételkedni kezdenek még a nyugati egyházi emberek is, "egy gendersemleges Istenről beszélnek, mit lehet erre mondani?" - tette fel a kérdést. 

“Beszéljünk egyenesen. A pedofíliára nincs bocsánat. A gyerek szent és sérthetetlen. A felnőtteknek meg az a dolguk, hogy a gyerekeket bármi áron megvédjék. És nem érdekel bennünket, hogy megbolondult a világ. Nem érdekel bennünket, hogy miféle visszataszító hóbortoknak hódolnak egyesek. Nem érdekel bennünket, hogy Brüsszel mivel mentegeti, magyarázza a megmagyarázhatatlant. Ez itt Magyarország! És itt kell lennie Európa legszigorúbb gyermekvédelmi rendszerének!” - ezt pedig három nappal korábbi évértékelő beszédében mondta el a magyar miniszterelnök. 


A kérdésben szinte teljesen azonos ideológiai vonalon mozgó két vezető kitért arra is, hogy az Észak-Atlanti Szövetség a béke ellen dolgozik. Itt természetesen némi hangsúlybeli eltérés van, hiszen míg Vlagyimir Putyin éppen proxy-háborút vív a NATO-val, Magyarország, Orbán Viktor minden kirohanása ellenére éppen ennek a katonai szövetségnek a tagja, élvezi annak minden előnyét és részt vesz a tagországok területi épségének védelmében. 

“...mi a nyugati világ része vagyunk, NATO- és európai uniós tagok, és ott rajtunk kívül mindenki a háború pártján áll, vagy legalábbis úgy tesz, mintha. Megteheti-e Magyarország, hogy ilyen körülmények között, a szövetségeseinkkel homlokegyenest ellenkező módon a béke pártján maradjon? Természetesen megtehetjük, hiszen Magyarország egy önálló, szabad és szuverén állam, és a Jóistenen kívül senkit sem ismerünk el magunk fölött. De helyes-e, erkölcsileg rendben lévő-e kimaradnunk a háborúból? Meggyőződésem szerint helyes, sőt egyedül ez a helyes” - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, de ennek a lépésnek a minősítésétől ez esetben is eltekintett. 

Az amerikai elnök tényleg elment Kijevbe, de mit hozott az ukránoknak?

Rendkívüli hírként robbant hétfő reggel, hogy Joe Biden amerikai elnök Kijevbe érkezett. Azóta folyamatosan érkeznek a hírek a találkozóról és annak folyományaként bejelentett újabb anyagi támogatásról és nagy hatótávolságú fegyverrendszerek szállításáról. "Rohadt nagy a dugó egész Kijevben. Mi lesz itt, csak nem Biden jön?"


Az orosz elnök azt mondta, a NATO deklarált célja legyőzni Oroszországot. A mostani helyzetet párhuzamba hozta a 30-as évekkel, amikor szerinte a nyugati országok hagyták előretörni a náci Németországot és ennek jelei a nyugatról kapott harcjárműveken látható, a második világháborúban, a Wehrmachtban is használt náci inszigniák (szerk.: Putyin itt vélhetően arra gondolt, hogy több Ukrajnában bevetett járművön látszik a kozák kereszt, amely valamelyest hasonlít az első világáborúban bevezetett és a második világháború végéig alkalmazott Balkenkreuzra).

A háborút folytató Putyin elnök beszéde még talán így is kevésbé lett harcias, mint a saját szövetségét verbálisan támadó magyar miniszterelnöké, akinek beszédében ugyan 19-szer hangzott el a “béke” kifejezés, de a lényege az volt, hogy Magyarország ellenáll a szövetségesi rendszerben és az unióban uralkodó szinte teljes összhangnak, az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban és nem enged semmilyen külső nyomásnak.

A nukleáris fenyegetéssel kapcsolatban pedig Orbán szerint elég garancia, hogy a NATO erősebb, mint Oroszország. “A hagyományos hadviselés tekintetében az ukrán háború éppen azt mutatta meg, hogy Oroszországnak semmi esélye sem lenne a NATO ellen. Értjük, hogy az ukránok megpróbálják elhitetni Európával, hogy az oroszok nem állnak meg az Atlanti-óceánig, de ezt a fenyegetést a magyarok nem veszik be. Az egész világ láthatta, hogy az orosz haderő nincs abban a helyzetben, és jó ideig nem is lesz, hogy megtámadja a NATO-t. Felidézem, hogy Magyarország már egy évtizeddel ezelőtt javasolta a közös európai haderő fölállítását, s ma láthatjuk, milyen kár, hogy akkor ez süket fülekre talált” - sajnálkozott a magyar miniszterelnök.

Orbán Viktor az évértékelőn 2023. február 18-án
Túry Gergely

A közös európai haderő ötletét egyébként Orbán Viktor 2016-ban dobta be, de elsősorban a migrációval szemben, melynek legnagyobb támogatójaként már akkor is az Egyesült Államokat nevezte meg. A NATO ekkoriban közelített a szövetség történetének egyik legsúlyosabb válsága felé, miután Trump elnök 2017 elején megkérdőjelezte az Egyesült Államoknak az 5-ös cikkely melletti feltétel nélküli elkötelezettségét is. A teljes körű orosz invázió kezdete óta viszont a szövetség a hidegháború óta nem látott egységet sugározva talált újra magára.
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.